Irodalmi Szemle, 2008
2008/12 - SZEMTŐL SZEMBEN - Kiss József: Kölcsönhatások és kapcsolatok a magyar-szlovák történelemben (Beszélgetés dr. Boros Ferenccel)
SZEMTŐL SZEMBEN ták, hogy külső beavatkozásra lesz szükség, Magyarországon a „szocializmus vívmányai” kerültek veszélybe, hasonlóan kell eljárni, mint annak idején Spanyol- országban, a polgárháború idején, amikor megindult a nemzetközi internacionalista brigádok szervezése. Egyesek úgy vélték, hogy ebből ők sem maradhatnak ki. A íYiagyar ösztöndíjasok körében is szóródtak a vélemények, bizonytalanság uralkodott körünkben, a követség részéről inkább elzárkóztak a véleménynyilvánítástól a nagy bizonytalanság közepette. A forradalom leverése után nekem sikerült januárban hazalátogatnom a szüléimhez, s láthattam Budapest utcáin végig menve a mérhetetlen pusztítást, romokat. Lehangoló volt ez az időszak. Reánk nézve az eseményeknek nem lettek következményei, tovább tanulhattunk. Cseh és szlovák diákok körében előfordultak bizonyos retorziók. Hosszú évekkel később, amikor már az Intézetben dolgoztam, Prágában egyik volt évfolyamtársammal találkoztam s a Slovanský dűmban egy pohár sör mellett, beszélgettünk múltbeli dolgokról s ekkor mondta el, hogyan úsztak meg többen egy retorziót az 56-os események után, amikor röpiratok terjesztéséért a felelősséget rám hárították, feltételezve, hogy engem úgy sem vonhatnak felelősségre. * Az 1968-as eseményeket viszont Budapesten élted át.- Részben igen, de a Prágai Tavasz előszeleit már korábban is érzékelhettem. A 60-as évek közepétől erőteljesen készültem a kandidátusi disszertációm befejezésére, a kötelező vizsgák letételére, de közben elég gyakran igénybe vettek delegációk mellé tolmácsként. Hasonlóképpen cseh feleségemet is, aki már 1964- ben Antonín Novotný magyarországi látogatása során tolmácsként dolgozott a delegációban (majd ettől kezdve folyamatosan alkalmazták ebben a minőségben küldöttségek mellett, lényegében a legmagasabb szintekig). Az én tolmácsszereplésem egybeesett azzal az időszakkal, amikor Magyarországon a gazdasági reform- gondolkodás előtérbe került, Csehszlovákiában pedig az Ota Šik és Radovan Rich- ta vezette kutató-, elemző csoportok végeztek hasonló munkálatokat. Mint ismeretes, Richta kutatócsoportjának munkája, a „Válaszúton a civilizáció” címmel 1966-ban jelent meg cseh nyelven, két évvel később magyar nyelven is. Ezek a konzultációk, eszmecserék szellemi tekintetben is újdonságként hatottak reám. Később a Prágai Tavasz időszakában a sajtó hasábjain és más forrásokban felfedezhettem olyan neveket a csehszlovák politikai palettán, akiknek korábban a magyarországi látogatásaik alkalmával tolmácsoltam. A 60-as évek vége felé s főleg a Prágai Tavaszt megelőző s az az alatti időben gyakran kapcsolatba kerültem a külügyi munkával is. Gondolkodás- és felfogásbeli kapcsolódásomat a készülő nagyfokú csehszlovákiai változásokhoz elősegítette, hogy 1967 decemberében, majd 1968 tavaszán hosszabb időt Pozsonyban tölthettem, levéltári kutatásokat végeztem az Intézet részére, s napi kapcsolatban voltam intézetbeli kollégákkal. Juraj Purgat történész kollégám gondjaira voltam bízva, aki ebben az időben írta a kandidátusi
