Irodalmi Szemle, 2008
2008/10 - Bodnár Éva versei (Egy gondolat, Magyar szó, Nő vagyok..., Mennyit érek?, Próbatétel? Viharban, Mi vár a túlsó parton?, Idő)
Bodnár Éva versei Idő Nem akarok többé átkos hangulatban, önmagamat becsapva menekülni. Egy kis időt kérek a sorstól - (gondolatban újra) - élni. S újraélni pillanatokat, hol a gondolat szabad. De jó lenne...! Nem menekülve... Csípős hideget arcomon, téli napokon, nyáresték simogatását, illatát... De jó lenne érezni..., mi a szabadság?! Gyötrődés csupán. Vágyálom, mely egy szomorú délutánon megtalált? Vagy mégis létezik és keressem tovább?! Láthatnám arcát egykor boldog önmagamnak? Feledve azt is, hogy annyian becsaptak? Sors! Adj időt! Csupán egy percnyi pihenőt...! Erőt gyűjtenék. Aztán futnék tovább, nem sejtve az élj övöt... Csak a múltból kérném azt a békés, boldog, önfeledten éltető erőt: Egy percnyi időt!
/
