Irodalmi Szemle, 2008
2008/10 - N. Tóth Anikó: Átjárók, fénykapuk (Kovács Magda Nagyapóka hintója c. kötetéről)
N. Tóth Anikó az Én, a csillagbognárban és a Topolya úr csodálatos átváltozásában, valamint a gonoszság hordozója az éj birodalmának boszorkányos királynője a Titokzatos tücsökzenében és a sárkány a Topolya úr csodálatos átváltozásában. Hétköznap és csoda. A Kovács Magda-i mesecselekmény rendszerint hétköznapi helyszíneken zajlik: konyhát, nappali szobát, bérlakásbeli gyerekszobát, falusi udvart, tópartot, rétet, mezőt vázol fel a szerző néhány érzékletes vonással környezetként, csak elvétve kalauzol bennünket kifejezetten mesebeli tájra (pl. a Csillámkában). Hőseit is jobbára a valóságból választja, legyenek azok bár emberek, növények, állatok vagy éppen tárgyak. Látszólag a történései sem rendkívüliek. Ám meséje tétje mindig a valóság és a képzelet tartománya közötti szabad átjárás megteremtése: a narrátor általában ősi titkok, szertartások tudója, csodalátó képessége révén a mindennapok részévé varázsolja a természetfelettit. A szüntelenül egyforma, szomorú, reménytelen, szorongásoktól sem mentes hétköznapok ebben a világban felfénylenek, elviselhetővé, sőt akár izgalmassá, kalandossá, vidámmá válnak. A kiismerhetetlen gonosz erők befolyása alatt álló, elrontott, kaotikus, korlátozott, zárt jelenvaló világ alternatívájaként mindig megsejthető a végtelen múlt mélyére süllyedt harmónia világa. A hallgató/olvasó - ha elég tágas a lelke és feltétlen bizalommal hagyja magát vezetni a mesemondó által - maga is szert tehet a csodalátás képességére, vagyis saját életében csodás hétköznapoknak nézhet elébe. A szó mágiája. A mese ősi műfaja olyan közösségekben született, melyeknek tagjai még hittek a kimondott szavak mágikus erejében. A növények varázsigék hatására nőttek, a rontás mondókák nyomán hárult el a megrontottról, a szidalom és káromkodás szinte egylényegü volt az imával. Kovács Magda a szájhagyományból és az írott kultúrából ezt a tudást is örökölte, és saját meseszövegeiben továbbadja. Példa lehet minderre az Én, a csillagbognár kislányhősének a be- avatottsága a titkos manónyelv-használatba, vagy a Csillámka c. mesében a durva, nyers beszédet visszhangzó üveghegyek nevelő szándéka. A kibeszélésnek a hétköznapokban is lélektisztító hatása van: részben vagy akár teljesen megszabadíthat bennünket a nyomasztó élményeinktől. Ezt bizonyítja a kedves családtag halálával szembesítő és azt elfogadtató Nagyapóka hintája c. mese. A mese gyógyító erővel is rendelkezik, s ez még akkor is így van, ha csupán egyetlen mondatból áll, mint a Maud királynő birodalma c. történetben. Kovács Magda azonban még ennél is tovább vezet különös mesetartományában: sajátos hangulatokba varázsol, felfokozott lélekállapotokba bűvöl poétikus mondataival. Például a sztereotip Hol volt, hol nem volt helyett a Süsü fején találja - magát c. mese „egy álmosító nyári délutánon ” kezdődik, „amikor olvasztott arany csordogált a magasból az erdei tisztásra, és a tücskök lágy andalgókat cirpeltek a fűszá
