Irodalmi Szemle, 2008

2008/10 - Tóth Elemér versei (Őszi hangulatok, Mindennapi etűdök)

Tóth Elemér versei

Szívem virágát nyúztad, tépted, belesorvadt a dal, az ének.

Erőmfogyottan lettem béna, zuhantam sötét szakadékba.

Varázslat kéne, nagy varázslat, emelne engem föl királynak.

Tróntermünk lenne régi pajta, hol szép virágod fölfakadna.

VII

Voltál mindenem, semmim lettél - fekete gyászom, jéghideg szél.

VIII

Kökörcsin, rózsa, ibolya, hajtanám fejem - nincs hova. Vállamra ülnek fellegek, égen ezüst hold hempereg.

Minden nap kemény kaloda, futnék előled - sehova.

Szép melled ringó harangján, virágod, véred akarnám.

Kökörcsin, rózsa, ibolya, futnék utánad - sehova.

Minden nap fázik, didereg.

Add vissza fényes hitemet!