Irodalmi Szemle, 2008

2008/1 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Csáky Károly: Mikszáth Kálmánnal szülőföldjén (1) (tanulmány)

MÚLT ÉS EMLÉKEZET

mely így hangzott: „Divényi és melitei Divényi Józsefnek/ emeltette - Mikszáth Kálmán,/ a Tudomáynos Akadémia tagja,/ aki mégis megtanult írni ”. A sírkövet azonban — mint az írásokból kiderült — nem állíthatták fel, mert a lakosok közt seki sem akadt, aki tudta volna, melyik a „Divényi Szepi sírja

Bejárva 1987-ben az ebecki temetőt, magam is csak Divényi Bertalan sírjára bukkantam. Őt 1905-ben temették el 74 éves korában. Bizonyára ismerte őt is Mikszáth, s ő maga is az író novellaalakját.

A Veres család tagjai közül Veres Sámuel cs. kir. kapitány sírköve állt még a temetőben. Őt 56 évesen temették el 1837-ben. A Tihanyiak is a falu régi birtokosai voltak. A templom fölötti temetődombon megtaláltam Tihanyi Sámuel (1792-1853) és Tihanyi Lajos (1806-1852) sírját. Még ők is ismerhették a kis Mikszáthot. A faluban élt Tihanyi Ferenc, a különc gróf, Temes megye egykori alpispánja (1842), akit Mikszáth még látott gyermekkorában, s akit oly sok írásában szerepeltet. Róla szól A temesi gróf című elbeszélés is, melynek ebecki vonatkozásai is vannak. Megtudjuk belőle például, hogy az ebecki földbirtokos hozatta néha a nagykürtösi papot, Székács Ferencet ide, hadd prédikáljon magyarul is. ,jEbecken - mint Mikszáth írja - nincs lutheránus templom, de hívek vannak, hát a kürtösi pap minden évben néhányszor isteni tiszteletet tartott a kastély nagytermében s ilyenkor a környék protestáns famíliái mind oda mentek magyar istentiszteletre..." Hogy mi motiválta még Tihanyit nagylelkűségében, az is kiderül az írásból: „... nem tudom, milyen politikai nézetei voltak Tihanyinak, de azt tudom, hogy jó magyar ember volt: mert a kürtösi papot is azért dotálta urasan, hogy ott magyarul prédikáljon neki. Azt mondta: az úristennek nem akar tótul beszélni — nem is ment soha a kürtösi templomba, pedig igen vallásos ember volt s nagy pártfogója Székács Ferencnek.” (Csáky, 1995:19-24.p.)

Voltak még sokan Ebecken, akiket egykor Mikszáth is jól ismert. Például a Tarcsányiak, közülük is Tarcsányi Ezekiel ügyvéd, aki apjával volt jó barátságban. Vagy Tarcsányi Ilona, anyja gyermekkori játszótársa, aki megjósolta, hogy a szkla- bonyai Révész-funduson fia fog születni Veres Máriának, és híres ember lesz belőle.

2005-ben jártam ismét a falu temetőjében. Ekkorra már több nemesi sírkő (például a Toldyaké) feliratozása szlovák nyelvű lett. Rábukkantam még Ruttaky János régi magyar nyelvű sírkövére is. A nemesember 50 évesen hunyt cl 1859-ben. Húsz évvel ezelőtt Ebeck idősebb polgárai még emlékeztek az itteni Mikszáth-novallalakok utódaira vagy rokonaira. A hajdani kisnemesi község még őrzött valamit a régi Ebeck hangulatából. A tipikus kisnemesi porták oszlopos tomácú házai még dacoltak az idővel, bár már akkor is egyre többet lebontottak vagy átalakítottak.A nagyszülők portája szintén így alakult át egykor. Sőt később az akác virággal befutott házikó teljesen eltűnt a portáról. A falu akkori krónikás asszonya, Vámos Józsefné Molnár Margit (sz. 1912) még tudni vélte, hogy a Veres-ház ott állt a Templom utcában, szemben az iskolával. Eltűnt a Tihanyiak szép kastélya is, s egyre fogy itt is a - mára szinte teljes mértékben szlovákká lett — lakosság száma. Egy emléktábla tán ennek ellenére is hirdethetné e helyen Mikszáth szellemét.

Visszakanyarodva a Kürtös-völgyébe, észak felé folytatjuk képzeletbeli Mik- száth-túránkat. Itt sem tudjuk az írót mellőzni, hisz erre vezettek az ő útjai is gyak-ran.