Irodalmi Szemle, 2008

2008/1 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Csáky Károly: Mikszáth Kálmánnal szülőföldjén (1) (tanulmány)

MÚLT ÉS EMLÉKEZET

Diákkorában Rimaszombat és Selmec felé, de már azt megelőzően is sűrűn utazott nagyapjával vasárnaponként a nagykürtösi templomba e völgyecskén keresztül. írásai révén NAGYKÜRTÖSI emlékei is fennmaradtak mind a mai napig. A Prakovszky, a siket kovács című kisregényében Usánci-völgynek nevezi az itteni tájat, s ezt írja az istenfélő nagyapjáról: „... vasárnaponkét felült a bricskára, rossz időben, jó időben egyaránt áthajtott a harmadik faluba, Krizsnócra, a templomba (közelebb nem volt lutherá- nis eklézsia) és egész délelőtt nagy áhítattal zengedezte az istent dicsérő zsoltárokat Majd néhány sorral odébb ez olvasható: „Mikor már egy csöppet nagyobb lettem, engem is magával hordott a tmeplomba és én szerettem is vele járni, eleinte azért, mert az Usánci-völgyben a sima úton megengedte, hogy én hajtsam a lovakat... ”

Regényéből elsősorban az itteni templomjáró alakokat ismerhetjük meg: Csúry Mártont például, aki „rendesen elaludt s nagyokat hortyogott a prédikációk alatt”', Buzinkaynét, a „buzgón imádkozó özvegyet ”; Krizsnóczy Pált, a falu ősi urainak sovány ivadékát, aki „címeres külön padjából legelteti szemét a falu hajadonain”', Pornya Józsefet, a Rigyi pusztai kasznárt, aki „isten viselkedése szerint dobott a perselybe egy fényes húszast vagy egy krajcárt". És sok-sok érdekes alakot látunk még a Mikszáth megfestette színes palettán. Például Funtyikot, a kilencvenéves molnárt, aki köhögési rohamaival zavarja az istentiszteleteket; Gáli Piroskát, aki „alabástrom fogait csillogtatja, azért énekel folyamatosan ”. S itt van természetesen Prakovszky, a siket kovács, aki „hangját szereti bámultatni”, mert „mióta nem hallja, még szebbnek képzeli azt". Róla azt is megtudhatjuk, hogy szemben lakott a templommal, s az öreg Mikszáth, aki jó barátságban volt vele, „istentiszteletek előtt mindig kikérdezte tőle a politikát, mert a kovácsműhelyek azon időben az újságot pótolták. Messziről jött utasok megálltak a kovácsműhelyek előtt kocsit tataroztatni, lovat patkoltatni, és ami hírt összeszedtek útközben, azt kicserélték a kovácsnál új hírekért, amelyeket más országrészekből jött ittasak hagytak ott ”,

Nagykörtüs a színhelye A csehek Krizsnócon című novellának is, melyben a három vándormuzsikus az itteni kastély urait szórakoztatta lankadatlan kedvvel. Volt itt két kastély is hajdan, az öregebben, melyben Ambrózy Lajos lakott, még Kazinczy Ferenc is megfordult.

A Krúdy Kálmán csínytevései című kisregényben egy kürtösi szűrszabó lép elénk a helybeliek közül, aki társaival együtt épp a gyarmati vásárba igyekszik: ,A mágnás-mesteremberek, mint a kürtösi szűrszabó Bocskó János, vagy az esztergályi csizmadia Kapor Mátyás, a háromszögletes ládákban viszik a portékákat, a ládák tetején a majszternék ülnek nagy hegyesen, a sátor is ott van fölrakva darabokban a sarog- lyában. "

Mikszáth apai nagyapja, Sámuel az 1800-as évek elején a földesuraság kocs- márosa volt Nagykürtösön. Itt élt hosszabb időn át feleségével, Tarcsányi Zsuzsannával és családjával együtt. János, az író apja is itt született, Mikszáthot pedig a már említett nagykürtösi templomban tartották keresztvíz alá. Megvan még az egykori keresztelőedény, a templomot pedig 1639-ben emelték rokokó-klasszicista stílusban a poltári Soó- sok. 1773-ban a Tihanyiak, Ambrózyak és a Csemitzkyek jóvoltából barokkosították a templomot. Oltárképét Nógrád jó nevű festője, Kuhányi Lajos készítette, a keresztre-