Irodalmi Szemle, 2008

2008/9 - TANULMÁNYOK - Alabán Ferenc: Az értékek perspektívája

Az értékek perspektívája A regionális érték célközönsége elsősorban saját regionális (kisebbségi) közege, s a- zon keresztül az azonos nyelvű és kultúrájú befogadói réteg, magyar kontextusban be­leértve az összmagyar irodalom befogadó közönséget, egy további szinten pedig, min­den magyarul olvasó befogadót. A műalkotás értéke és hitelessége is függ a szerző (al­kotó) kompetenciájától, s attól, hogy az mennyire képes saját élményeit esztétikailag értékessé tenni. Ez a sajátos viszony egyik meghatározó jellemzője az alkotói auten- tikusság, melynek segítségével definiálható a regionális szerző müve, s melynek lét­rejöttekor az alkotói attitűd, az alapeszme és érzelmi töltet valójában egy forrásból fa­kad. Az alkotó és műve a regionális közegben így tehát már genezisénél fogva sajátos szimbiózist alkot, minden külön- és kívülállási viszonyt felszámol és egyúttal egyedi kommunikációs módot és nyelvi stílusközeget hoz létre. A regionális írói és költői ma­gatartás elkülönítő jegye az is, hogy nem elsősorban a szövegközpontú és kísérletező motiváción alapszik, hanem jóval inkább ún. tapasztalati indíttatású, mely kedveli a mimetikus értékteremtést. Ennélfogva nagyrészt üzenetközvetítő szándékot és gondo­latot hordoz, amit hitelesen akkor képes kiteljesíteni, ha kevésbé kísérletezik és legin­kább a szokványosnak tartott narratív technikákat alkalmazza. Talán azért is valószí­nű, hogy az irodalmi formákkal való kísérletezés regionális kontextusban kevésbé gyakori, minek következtében a kritika körében figyelmet vált ki. S ez igaz azokban az esetekben is, ha a kísérletezés nem több más nemzeti irodalmakból átmentett szö­vegalkotási módnál, kollázsnál vagy montázsnál. A regionális irodalmakra általában jellemző még az az elbeszélői és asszociatív stílus, annak sajátos gondolkodási jellegzetességeivel és hangsúlyaival, sémáival és érzékenységi területeivel. A szövegen túlmenően a nyelvileg ki nem fejezett jelentés- tartalom, kommunikációs mód is árnyalja a regionális szövegkontextust. A regionális kultúráknak ismertetői továbbá azok a nonverbális utalásoknak és gesztusoknak a so­rai, amelyeknek természetes használata jellemzője a regionális szövegeknek. Ennek e- gyik fontos eleme és összetevője lehet a multikulturalizmus, melynek szintén meg­vannak a vizsgálódási eljárásai és a maga esztétikája. ÚJ IRODALOMTÖRTÉNETI KORSZAK 1990 után - a jelek és tények alapján - új irodalomtörténeti korszak kezdődik a közép-európai nemzeti és nemzeti kisebbségi irodalmak életében. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy egy-egy új irodalmi korszak kijelölésével (NB: az iroda­lomtörténeti periodizációval) meggondoltan kell bánni, mivel lényegének meghatáro­zásakor figyelembe kell venni az alkotás folyamatának öntörvényű sajátosságait és meg kell különböztetni az alkotás folyamatában a művekben jelentkező változásokat, valamint magának az intézményrendszernek a változásait is szükséges feltérképezni. A szlovákiai magyar irodalmi és szellemi életnek ezeken a területeken is törlesztendő adósságai vannak. Szükséges újra értelmezni azt a kérdést, hogy a (kisebbségi) közös­ség és szabadság esztétikája között miért van feszültség, tudatosítva azt, hogy ebben a kisebbségi irodalomban is folyamatosan és hagyományosan valójában két alapvető irányzat jelenléte, olykor (elhallgatott, esetenként felszínre kerülő) konfrontációja ész­

Next

/
Thumbnails
Contents