Irodalmi Szemle, 2008
2008/9 - ANKÉT - Helyünk Európában... (Részvevők: Csáky Pál, Duba Gyula, Gál Sándor, Görömbei András, Lovász Attila, Pomogáts Béla, Kérdező: Fonod Zoltán)
ANKÉT ne magukat. Ez pedig csak egyenlő emberi esélyek birtokában lehetséges. Magyarországnak az Európai Unió tagjaként is kötelessége az európai normák érvényesítése. Ez tehát nemcsak belső kötelességünk, hanem európai feladatunk is. Magyarországnak a teljes magyarságért kell felelősséget vállalnia. A magyar nemzet megmaradásának alapfeltétele a nemzeti önismeret és összetartozás-tudat megerősítése. Minden magyarnak éreznie kell, hogy a magyar nemzethez tartozása nem szégyellnivaló, hanem értékeket adó tényező. Emellett a nemzet védelmet és távlatot biztosító erőforrás is tagjai számára. A nemzeti kisebbségek sorsa és távlata tehát nem lehet rosszabb, mint az egyes államok nemzeti többségének a sorsa. A kisebbségek sajátossága kulturális értelemben még előnyt is jelenthet, hiszen helyzetüknél fogva két kultúra, két nyelv bensőséges ismerete többletértéknek minősül, külön színei ezek a kisebbségek a magyar nemzeti identitásnak is. A tiszta elvek birtokában azonban naponta szembe kell néznünk ezek megcsúfolásával. DUBA GYULA: - A magyar kisebbségek hiteles helyzetben vannak. Anyanemzetükkel helybeli azonosságukra, ezerszáz éves történelmi létükre hivatkozhatnak. Olyan „őshonosság” ez, amely történelmi jog is! Az elődök életerejére és nemzedékek hűségére épül. Munkájukkal évszázadok során beépültek a tájba, alakították a népéletet, formálták sorsukat, ott élnek az épületekben, nyelvi kultúrájukban, a fel- ső-magyarországi genius loci szellemében. A politika dominanciája teszi, hogy létkérdéseinkre ma tőle várjuk a megoldást, a kérdések felvetésétől a válaszok tisztaságáig. Látni és élni akarjuk a számunkra kedvező törvényeket, érezni hatásukat. Pedig ma - az elmondottakból kitűnhet - a kérdések olyan területekre is áttolódnak, mint a kultúra, a nyelvi és történelmi hagyományok, de a gazdasági együttműködésre és a komfortra is. Sok szó esik a jogokról, támogatásról és előnyökről. Jóval kevesebb a történelmi értékekről és emberi minőségekről, erkölcsről és lélekről, az öntudatos emberi teljességről. Máskor is leírtam már, hogy kevesebb az akadály, könnyebb a kapcsolat- teremtés, egyszerűbb a találkozás és kézen fekvő a nemzeti önazonosság helyzete. Nem csak létfeltételei formálják az embert, maga is építi önmagát! S nemcsak a támogatás éltethet, hanem a vállalás kényszere is erőt adhat, a történelembe vetett hit és a nyelvhez, kultúrához való ragaszkodás. Kisebbségi magyarnak lenni egy gonddal többet jelent, de értékes „másság” ez, morális és lelki érték lehet! * Az egységes európaiság gondolata kapcsán Markó Béla, az RMDSZ elnöke 2004. január elsején vetette fel először egy konszenzusos nemzetstratégia megteremtésének az igényét, választ várva arra is, mi legyen a határon túli magyarsággal. Kós Károly szavait idézte, aki az erdélyi magyarság demokratikus tájékozódását elindító Kiáltó szó című röpiratában (1921) ezt írta: „Számba kell vennünk erőinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni”. Markó Béla szerint a „megfelelő egy üttmunkálko dússal a magyar közösségek fogyása megállítható, és idővel talán még vissza is fordítható”. Merre kell / kellene Ön szerint elindulnunk ahhoz, hogy választ adjunk az új kihívásokra?
