Irodalmi Szemle, 2008
2008/8 - ANKÉT - A Prágai Tavasz és 1968 Európában (ankét) (a kérdező: Fónod Zoltán, válaszolnak Gál Sándor, Csáky Pál, Újváry László, Duba Gyula, Kiss József)
ANKÉT politikai, a társadalmi összérdeket szogáló hatóerővé válása komoly szellemi erőfeszítéseket igényel. A globalizációs folyamatok sokszor napokon belül fordulnak önmaguk ellentétébe. Az időben történő gyors reagálás elmulasztása súlyos következményekkel járhat, csakúgy, ha a szellemi és a politikai elit a társadalmi szükségletektől távol eső érdekeknek rendeli alá a felismerésekből adódó gyakorlati intézkedések foganatosítását, élve a társadalom tájékozódási zavaraival. Félő, hogy - mert ennek egyre inkább mutatkoznak a jelei - megismétlődik az, ami a rendszerváltozáskor történt. A privatizáció kicsúszott a társadalmi (a piacgazdaság öntörvényűséget tiszteletben tartani akaró) ellenőrzés alól. Kelet és Nyugat történelmi és politikai fejlődésében a kultúrtörténeti változásokat tekintve a nyolcvanas évek tájékán egyre hangsúlyosabb szerepet kapott Mitteleuropa, azaz Közép-Európa. A fogalom, persze jóval korábbi mint Kundera „ Közép-Európa tragédiája ” című elhíresült cikke (1984). Mészöly Miklós virtuális Közép-Európája (Volt egyszer egy Közép-Európa, 1989) a magyar történelem más-más pillanatait, mozzanatait idézte meg számunkra, s Jászi Oszkár közép-európai dossziéja is a fogalom „előéletét” bizonyítja. Szűcs Jenő már 1979-ben felvetette, vajon véletlen-e, hogy a „vasföggöny” azt a vonalat követi, mely 1500 után megosztotta Európát. A kultúrtörténet tanúsága szerint „ a régi római limes ma is felismerhető Európa morfológiai térképén ”, következésképpen a Kelet - Nyugat fogalomrendszerben Közép-Európának szinte predesztinált helye van. Vannak, akik (kulturális értelemben) a volt Habsburg Birodalom országait értik Közép-Európa alatt, mások szerint ide tartozik: Ausztria, Csehország, Lengyelország, Liechtenstein, Magyarország, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia. Egy szűkebb értelmezés szerint Közép-Európa: a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója. Ide sorolják Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot, Szlovéniát és Horvátországot. Az Új Európában, mely a régiók Európája akar lenni, lehet-e szerepe annak a Közép-Európának, mely Kundera szerint („átlépve a hidegháború politikai és gondolati határait”) magába foglalta a „keleti” (cseh, lengyel és magyar) területeket, továbbá a „nyugati” vidékeket (Ausztria és Olaszország egyes részeit) és részben az egykori Jugoszlávia tagországait (Horvátország, Szlovénia). Egyáltalán: hol van Közép-Európa ? * A több mint másfél évtized után jócskán átrajzolódott Kelet-Közép-Európa politikai térképe. Jogos tehát a kérdés, létezik-e olyan iránytű, mellyel eligazodunk ezen az új térképen?! S talán azt is megkérdezhetjük: mit várunk, mit várhatunk a jövőben az Európai Uniótól, s lehetünk-e (esetleg) úgy „világpolgárok”, hogy a közép-európai sorsközösséget is vállaljuk? GÁL SÁNDOR: — Az előbbi kérdésre írt válaszból következik, hogy a jövőről- a magunkéról, és a világéról - miként vélekedek. Meglehet, az a Jövőkép” sokak számára abszurdnak tűnhet. De: a huszadik század második felében több ezer állat- és növényfajta tűnt el nyomtalanul, és észrevétlenül (?) bolygónk faunájából és flórájából.
