Irodalmi Szemle, 2008
2008/7 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Szalay Zoltán: Baranyovics Borisz Szerjozska szuflé című kötetéről
KÖNYVRŐL KÖNYVRE Start könyvek című sorozatán belül elsőkötetes szerzők könyvei jelennek meg 1994 óta, nem egy, azóta neves szerzővé avanzsált fiatal indult ezen a sorozaton belül (többek között Polgár Anikó, Németh Zoltán, Mizser Attila). A Szerjozska szuflé a sorozat 17. darabja, Baranyovics Borisz hat ciklusba sorolt, kereken ötven versét tartalmazza. Bár a szerzőről első nekifutásra nem sokat tudhatunk meg, a figyelmes olvasónak elég belelapoznia a könyvbe, hogy tájékozódjon a költő stílusa és világképe felől. így is zavaró lehet azonban, hogy az olvasó például nem világosít- tatik fel, miért éppen úgy néz ki a könyv borítója, ahogy kinéz. A szellemes ötlet (Zselinsky Miroslav munkája) lényege, hogy egy különféle színű, butikokat hirdető cégtáblákból kirakott portrét láthatunk a borítón. Nem véletlenül: Baranyovics Borisz a szűkén vett irodalmon kívül zenével is foglalkozik, egy Butik nevű rap- csapatban, s ezért lehet, hogy a könyv első ciklusa is a Butik címet kapta. Ez a „butik” pedig formák és színek tárházaként értendő elsősorban, meglehetősen nagy választékú, több különféle ízlés és stílus elegyét kínáló bazárként. A szerző jelszava tehát, amit a borító hangsúlyoz, a sokszínűség és a változatosság. A „butik” metaforája persze további értelmezhetőségi lehetőségeket is nyújt, például a forma előtérbe helyezésére enged következtetni, de egy másik oldalról közelítve a kérdéshez akár a fogyasztói társadalom jelképeként is felfogható, ami a kötet verseiben jelentős szerepet kap. A Szerjozska szuflé nem kényszeríthető a „rapköltészet” kétes skatulyájába még akkor sem, ha Baranyovics Borisz többnyire tartja magát a rapper szerepéhez, szigorúan alanyi költészete nem kerüli meg azokat a témákat, amelyek ezt a műfajt különösen érdeklik, tehát gyakori a szociális tematika és a fogyasztói társadalom éles bírálata, mindazonáltal a szerző nem szűkíti le mondanivalóját a tiszta társadalomkritikára, ez a tematika tulajdonképpen csak ürügyül szolgál a költői világ kibontakoztatásához. Már a nyitó vers („a tudás ellentéte nem a tudatlanság, hanem a megtévesztés és a csalás”) első sora előrevetíti a szerző célkitűzését, azaz, hogy a mélyére nézzen a „társadalmi problémáknak”: „Mi jut neked, Közép-Európa?” Az „odamondogatós” hozzáállás jellemző a kötet többi hasonló elven alapuló versére is, s amellett, hogy tulajdonképpen ezek alkotják a kötet kisebbik részét (az ötven- ből csak öt-hét sorolható ebbe a kategóriába), mégis, mintha első pillantásra ezek lennének a legfajsúlyosabbak, valószínűleg éles, durva és határozott hangjuk, illetve a kötet belső felépítésén belül elfoglalt szerepük (ezek a nyitják és zárják a gyűjteményt) miatt. A szerző nyitott szemléletéről tanúskodik azonban, hogy nem teszi kizárólagossá ezt a fölényes rapperhangot, hanem a nyelv és az élet egészen más területeire is elkalandozik. Olykor egészen romantikus színezetű sorokat is találhatunk (Röppenésed, Pipacs, Lecsó), sokkal jellegzetesebb azonban a népies elemek jelenléte egyes költeményekben. Több magyaros verselésü, népdalszerü szöveget is besorolt a kötetbe a szerző, melyekben a felező nyolcas ütem monotóniáját kiválóan ellensúlyozza a közvetlen, játékos szöveg, különösen a Derűt borút váltogatva című versben (14. o.): „Ha megunnám, tovább állnék, /
