Irodalmi Szemle, 2008
2008/7 - Aich Péter: Intelmek és tanulságok
Intelmek és tanulságok Legnagyobb cél pedig, itt, eföldi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben. (Arany János) A tanulás, tehát a tudás továbbadása nemzedékről nemzedékre minden élőlénynél jól működő folyamat. Paradox módon minél ösztönösebb ez, annál jobban működik - amennyiben természetes közegben történik. Az embernél azért némileg más a helyzet, lévén, hogy kevesebb az ösztönösség, s több az (önös) meggondolás. Ráadásul a gondolkodásképességén túl van az embernek még egy tulajdonsága, amely az állattól megkülönbözteti, nevezetesen az, hogy akkor is képes ölni, amikor nem éhes. Márpedig ölni nemcsak fizikailag lehet, s nem is az azonnali halál beállta a kritérium. (Mellékesen: ez a gyilkossági mód is az ember találmánya.) Megfordítva az egészet: emberségesek akkor vagyunk, ha nem bántjuk embertársaink testi és szellemi épségét, hanem ellenkezőleg: segítjük, támogatjuk, érvényesíteni hagyjuk, s ily módon viszonyulunk az állat- és növényvilághoz, az egész (élő és élettelen) természethez. Nem szükséges föltétlenül aktivistának lenni, többnyire a passzív hozzáállás is elegendő volna, csakhogy ez egy bizonyos fölfogást tételez föl, pozitív viszonyulást, életfilozófiát, megértést, empátiát. Mindez olyan dolog, amivel nem születik az ember, hanem nevelése, élettapasztalata során sajátítja el, amennyiben az ilyen viselkedést (gondolatokat) továbbadják neki, s értékrendszerének részévé teszik: az ilyen képességeket is aktivizálni kell, mint az immunrendszert. Ezért olyan mindenkori nagy gond az utódok nevelése. Emberi létünkre gyakran igen büszkék vagyunk, s kevés alázattal viseljük ezt. De vajon mit jelent az, hogy EMBER? Mit jelent EMBERnek lenni? Arany János ugyan tömören fogalmazza meg álláspontját a mottóban idézett Domokos napra című versében, tömörebben már nem is lehet - de vajon mit értett ezen? Az ember elképzelése erről különböző korban eltérő lehet, függhet a mentalitástól, éghajlattól, a gazdaság lehetőségeitől, a civilizáció fokától, vallástól, divattól, s nem utolsósorban a politikai tényezőktől - ez utóbbi, sajnos, eléggé mélyrehatóan érinti az EMBERről szóló fölfogásunkat. Főleg a kritériumokat, amelyek szerint ítélkezünk. Az ókori Görögországban, tudjuk, Athén és Spárta között lényeges különbség volt. Spárta a katonai erőre támaszkodva elsősorban az egészséges (katonás) Aich Péter •'fő :
