Irodalmi Szemle, 2008
2008/7 - POSONIUM IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI DÍJ 2008 - Kubička Kucsera Klára: Kozmikus és biológiai összetartozás... (Lipcsey György a Posonium Művészeti Életműdíj kitüntetettje)
Posonium Irodalmi és Művészeti Díj 2008 Az első sikereket fiatal korában fafaragóként könyvelte el. Újabb publikációiban már nem szerepelnek ezek a korai, a paraszti sorsban gyökerező müvek és már nem is nagyon kerülnek nyilvánosságra tulajdonosaik lakásaiból. Pedig a saját nemükben kitűnőek és eredetiek voltak. A fafaragás tartalmi és formavilágának azonban megszabott határai vannak és Lipcsey György 25 éves korában, az adott síkon elért sikerek és díjak ellenére tudatosította magában, hogy tovább akar lépni. 1980 után hat évig nem vett részt csoportos kiállításon, sem egyéni kiállításon nem mutatta be készülő müveit. Majd 1986, 1989, 1990-ben országos jellegű hivatásos művészek csoportos kiállításain állított ki és 1987-ben mint kész szobrász önálló kiállítással mutatkozott be a Csallóközi Múzeumban, majd 1989-ben a Duna Menti Múzeumban. Irányához, némely változásokkal de nem törésekkel, a mai napig hű. Alkotásának fejlődését egymással összefüggő fejezetek képezik. Az említett fejezet a kőszobrászat jegyében született- figurális témák leegyszerűsített lágy formavilága, szerelmespárok összeolvadása az Anyagban, és a monumentalitás. Rokonság a legrégibb kőszobrászokkal, az egyiptomi, mezopotámiai formavilággal, de a 20. század azon modem szobrászaival is, akiket szintén ez az korszak ihletett meg. Jellemző rá a föld közelségének, gravitációjának érezhető jelenléte, a formák növeke- désszerü felfelé törése, égre mutatása. A kilencvenes évek vége felé közeledve egy rövid átmenet után mintha szabadulni akart volna az anyag terhétől és a kívülről megfogalmazott formától, organikus konstrukciókkal, vázakkal szinte rajzként határolta körül formái belső terét. A huszadik század utolsó éveiben alkotta és állította ki Vészjeleit. A téma elvont jellel való megjelenítése hasonló feszültséget, belső mondanivalót tartalmaz, mint azelőtt, de nagyobb interaktivitást kíván nézőjétől. A másik fontos dolog- nem véletlen, hogy a katalógusban, könyvben közölt fényképek a műveket a tájban ábrázolják. Ugyanis így kapják meg teljes értelmüket, itt válik nyilvánvalóvá gyökerük. A több mint tíz év alatt megjárt út után Lipcsey elmélyült gondolatvilágából kiindulva műveit egységben a tájjal, visszatérve a fa anyagához, ősi fa- megmunkálások formavilágával alakítja szobrászattá. Az univerzális és a regionális, az univerzálisan emberi és a szubjektívan egyéni mondanivaló találkoznak és eggyé válnak . Mindez megkapta a maga társadalmi terét és értékelését is. Lipcsey György művészeti és szervezői munkássága markáns nyomot hagyott maga után mind képzőművészeti közösségünkben, mind a csallóközi régióban az elmúlt években. A szobrász a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának egyik alapító tagja, részvevője minden kiállításának, 1995-1998 között mindeddig legcéltudatosabb elnöke, 2001-es nívódíjának viselője. A szlovákiai magyar képzőművészeti életet és a Kortárs Magyar Galéria kuratóriumában, valamint saját ArtMa Galériájában végzett munkásságával gazdagítja. Csallóköz 17 községében és városában alkotott történelmi emlékműveket, emlékfákat, történelmünk fontos személyiségeinek mellszobrait. Kiállításai túllép
