Irodalmi Szemle, 2008

2008/7 - POSONIUM IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI DÍJ 2008 - Németh Zoltán: A hagyomány jövőképletei (H. Nagy Péter Hagyománytörténés és a Hibridek című műveiről)

Posonium Irodalmi és Művészeti Díj 2008

ték Szlovákia területét, Budapesten 2001-ben és 2007-ben volt egyéni bemutatkozása. Itt két díjjal is megtisztelték, 2004-ben a Simsay Idikó-díjjal, 2006-ban Munkácsy Mihály-díjjal.

Tavaly, egy évvel a Munkácsy Mihály-díj átvétele után, Lipcsey úgy érezte, kilenc év után be kellene számolnia közösségének az ezalatt elért eredményeiről. (1998-ben állított ki utoljára Dunaszerdahelyen.) A városban három helyen rendezte meg bemutatóját. A retrospektíva mellett új alkotásokat, 16 bronz kisplasztikát állított ki - egy új fejezet bevezetőjét. Bár eddigi munkássága már megütné egy életmű mércéjét, mégsem az, mert koránt sincs lezárva.

Az idén 53. életévét betöltő Lipcsey Györgynek még nagyon sok alkotással teli évet kívánok e díj átadásakor.

NÉMETH ZOLTÁN

A hagyomány jövőképletei

H. Nagy Péter Hagyománytörténés és a Hibridek című műveiről

H. Nagy Péter annak a generációnak a tagja, amelyhez a kilencvenes évek ún. irodalomelméleti „bumm”-ja kapcsolható. A magyar irodalomelméleti gondolkodás megújítóinak ez az alapozó nemzedéke a posztmodem teóriákra támaszkodva, többek között a gadameri hermeneutika, a jaussi recepcióesztétika, a Paul de Man-i és derridai dekonstrukció, illetve a foucault-i diszkurzuselmélet nyomán hajtotta végre a magyar irodalomtudományos nyelv (poszt)modemizálását. H. Nagy az ún. Kulcsár Szabó-iskola egyik legtehetségesebb tagjaként - Szirák Péter, Kulcsár-Szabó Zoltán, Mekis D. János, Bónus Tibor nemzedéktársaként - alapvető jelentőségű tanulmányokkal és monográfiákkal hívta fel magára a figyelmet. Ilyen a Talamon Alfonz prózájáról Az álomvadász címmel közzétett tanulmánya a Redundanciák retorikája (1998) című kötetben, ilyen a kilencvenes évek lírájáról, kánonjairól és nyelvhasználati paradigmáiról írott Töredékek a kortárs magyar líra paradigmáiról című tanulmánya, amely a Kánonok interakciója (1999) című kötetben jelent meg, s ide sorolható az Ady-kollázs (2003) című monografikus igényű tanulmánykötete, amely az Ady-líra továbbértelmezésének és újraértésének alapvető dokumentuma az ezredfordulón.

Hibridek című kötete a hátsó borítón található szöveg szerint a szerző ún. „Kaleidoszkóp-trilógiájának harmadik - de lehet, hogy nem befejező? - darabja.” A NAP Kiadónál 2005-ben megjelent Féregjáratok és a 2006-os Paraziták tovább- írásaként is értelmezhető. A Hibridek címe a szerző azon szenvedélyes érdeklődésének köszönheti a címét, amellyel a különféle hibrid identitásokat illeti. Ilyenek a sci-fi és cyberpunk regények különféle androidjai, replikánsai, ilyenek a horrorregények vámpírjai, de hibrididentitásokat találhatunk olyan, a multikulturális esztétika által is emlegetett szövegekben, amelyeket - egy általam nem különösebben