Irodalmi Szemle, 2008
2008/7 - Öllős Edit versei (Karaván, Lehet, Lelet)
Öllős Edit versei nélkül kitartani szívósan sem lehet mert a kislibazöld látleletek erőszak-lehelettel mindig félresöpörhetőek a pocsolyányi szakadékokba zuhanó bárgyú következmények mesterségesen bármikor újjáéleszthetőek de szemlesütve csak ujjongani lehet hogy hát befejezve semmi nincs hiába makacskodnak a közvélemények feszengve turpisságokat lelegyintve én csak bűnbaktalanítok döbbent- rezzenéstelen bűntudattal akár szórakozottan ha alig van néha pár szál hajam az is cibálódottan egyezség nincs de van mázsányi szétszóródott kincs meg több tonna napokra előre kitüzögetett váratlan bizsergés eszméltető nyugalmak túlzsúfolt lényeg és kisminkelt tények de az idegszálak hullái gyülekeznek rendszeresen a hullák idegszálai menetelnek eltökélten mégis tudható hogy ha a vészharang megkondulna nem lenne azt sem nagy ügy túlélni elég lenne térülni-fordulni na meg szimpla elhatározásból lazán félig-öszintét sóhajtani-igaz reggelente a kiszenvedett harmatcseppekből vér szivárog de már igenis fontos hogy ravatalomon hatvan év múlva vagy a jövő hét végén pislogok-e szerdán pár nagyot (mindannyian szeretjük az álmokat szeretünk azokról beszélni szeretünk azokról olvasni szeretünk azokról CD-ket hallgatni ha nem is tudjuk az álmokról szól-e az élet vagy az álmok szólnak az életről azt sem tudjuk hol a határ álom és ébrenlét között vagy az álmok az ébrenlétek és az ébrenlétek az álmok bár az is lehet csakis az álmatlan ébrenlétek és az ébrenlétlen álmok tartanak bennünket a víz felszínén bár hogy logikus lehet-e álmodni ébrenlétlenül lehet-e nyugodt éjszakánk amíg nem íródott meg végrendeletünk arról már nem dönthetünk Lehet mennyi minden süllyedt már le desztillált vizű iszapokba mennyi minden kívánkozott már halálos dacból akasztófákra mégis lehet még
