Irodalmi Szemle, 2008

2008/6 - TANULMÁNY - László Erika: Kosztolányi Dezső Rilke-fordításai (tanulmány)

Kosztolányi Dezső Rilke-fordításai

inkább megfelel a második megoldás az eredeti gondolatmenetének, mivel Kosztolányi mellőzi az említett utolsó sort.

Levonva a tanulságot megállapítható, hogy a Neue Gedichte változtatásai is a hűség felé irányulnak.

Az Idegen költők című Kosztolányi-fordításkötetbe a Modem költők II darabjai változatlan formában, illetve kutatásaim számára jelentéktelen változtatásokkal kerültek át harminchárom verssel kibővítve32.

A rendelkezésemre álló fordításokat megvizsgálva megállapítható, hogy hipotézisemnek megfelelően fordításkötetről fordításkötetre haladva Kosztolányi Rilke-for- dításaiban az eredeti műhöz való fokozatos közeledés jellemző. Ez összefüggésbe hozható Kosztolányi A holló53 című tanulmányának második részében kifejtettekkel. Itt Kosztolányi eredeti magyar versek létrehozása mellett magát az eredeti művet is célként jelöli meg. Az eredetihez való közeledés magyarázható a fordító Kosztolányi kompromisszumkötő képességének alakulásával, fejlődésével is, hiszen Kosztolányi számára a műfordítás kompromisszumok sorozata.

JEGYZETEK

1 Kosztolányi Dezső, Rainer Maria Rilke, in, Modern költők II, 2. kötet, Révai Kiadó, 1921, 117.

2 Az 1921-es kiadásban „az embernek” áll a „másnak” helyett, i. m. 118.

3 I. m. 1921, 118.

4 I. m. Kosztolányi Dezső, Rainer Maria Rilke, in, Réz Pál (szerk.), Szabadkikötő, Osiris Kiadó, Bp. 2006, 320.

5 I. m. 2006, 320.

6 Uo, 326.

7 I. m. 1921, 119.

8 Kosztolányi a tanulmányt 1922-ben az Irodalmi miniatűrök II- ben is közreadta. A Pesti Hírlap 1934. dec. 23-i számában pedig már átdolgozva, kibővítve jelentette meg.

9 I. m. 1921, 117.

10 „Rilke fordítói: Bálint Lajos, Benedek Károly, Fehér Júlia, Franyó Zoltán, Kállay Miklós (aki a „Stundenbuchot”-ot egészen lefordította), Kardos Béla, Kúthy Sándor, Lányi Sarolta, Majthényi György, Szabolcsi Lajos, Vajthó László.” - i. m. 1921, 119.

11 Az 1909-es példányban „Párizs” szerepel, tehát helyesírását később változtatja meg Kosztolányi. lásd.: Kosztolányi Dezső, Rainer Maria Rilke, in, Réz Pál (szerk.), Szabadkikötő, Osiris Kiásó, Bp. 2006, 318.

12 A helyesírási jellegű változtatásokat a kiadó is eszközölhette, nem feltétlenül Kosztolányi változtatásai.

13 Rába György megállapításait nem csupán Kosztolányi Rilke-fordításaival, hanem Kosztolányi összes fordításával kapcsolatban vonja le, ami azt is jelenti, hogy Rába könyvében sok általánosítást olvashatunk. Rába ugyanis nem veszi számba egyenként az egyes idegen költők fordításakor felmerülő problémákat, jellegzetességeket. Az egyes fordításváltozatokat, -fokozatokat sem állítja egymás mellé, hogy ezzel igazolja állításai megalapozottságát.

14 Rába György, Szép hűtlenek, (Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád versfordításai), Akadémiai Kiadó, Bp. 1969, 285.

15 I. m. 2006, 324.

16 A Modern költők I-be ez a vers nem került be. Kosztolányi valószínűleg nem találta sikerült megoldásnak, ezért is eszközölt rajta olyan sok változtatást.