Irodalmi Szemle, 2008

2008/6 - Gál Sándor: Az Egy és az Egész (2) Égi harmat (elbeszélés)

Az Egy és az Egész

ténél is erősebbek voltak, s fájdalma mélyebb volt, mint az istentől származó vigasz és kegyelem reménye.

Az első szobából kihallatszott a gyász, az öreg ember hallotta az elcsukló jajokat: fekete hollókként keringtek felette, meg-meglibbenve az istálló homályában. Aztán, mert vagy csitult a jajgatás, vagy a füle szokott hozzá, s a belső forróság is elzsibbasztotta, fölállt, s mint minden este, mikor utoljára nézett be az istállóba, fogta a vasvillát, s egy villányi szénát dobott a jászol feletti saroglyába éjszakai eledelül a lovaknak.

* Az első részt az Irodalmi Szemle 2006. decemberi számában közöltük.

Elememlék Bronz, 2007