Irodalmi Szemle, 2008
2008/5 - Hogya György versei (Úgy sem, Mindent, Vég, Koldulás, Combjai között, Mikor mi, Közhely, Kocsmában, Minden feltétel, Jósnő, Ma, Hiábavaló, Titok, Esélytelenül, Választás, Óvatosan, Mint isten, Az időről, Eső előtt, Bosszú, Méltóság, Impotencia, Kérdés)
Hogya György versei ÚGY SEM- Maga? Ügynök? - kérdezte a nő meglepetten. Ám a csodálkozás gyökértelenül lebegett a kávézóasztal felett. S kissé hamisan csengett, mint a hirtelen lehúzott nejlonharisnya hangja.- Miért ne? - feleltem. - Hiszen úgy sem az vagyok, akinek hisz. S visszatekintve sorsom zsákutcájába igazat adtam önmagamnak. MINDENT A férfi már mindent megivott. Bőrét átjárta az alkohol szaga. És még mindig nem felejtett Éppen ezért csak mosolygott, mikor az utcalány mindent ígért neki Hiszen ő már semmit sem kér... VÉG Mikor az utolsó fekete lyuk is elnyeli önmagát, A lélek nélküli ür megismétli a csodát Egy elemi részecske megremeg Mint a szeretkező nő feneke. KOLDULÁS Mikor éjjel izzadtan felriadtam, S a Halál markában láttam a szívemet, Eszembe jutott, hogy most már illene Istenhez fohászkodni. De görnyedt vállaimmal csak feküdtem némán, S arra gondoltam: megalázó lenne az utolsó pillanatban koldulni. Aztán mikor kiengedett a görcs, Mégiscsak megköszöntem neki, S Isten belecsapott a tenyerembe.
