Irodalmi Szemle, 2008
2008/4 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Vígh Károly: T. G. Masaryk és a magyarok
Vígh Károly Tehetsége azonban más téren is megmutatkozik: nagyszerűen rajzol (főleg karikatúrákat); ír verseket, elbeszéléseket és a zenében is képezi magát. A Capekkal folytatott beszélgetései során pedig még azt is elmesélte, hogy érettségin földrajzból Magyarország nemzetiségi és vallási statisztikájáról is kérdezték. Masaryk a császárvárosban 12 esztendőt tölt, 1882-ig tartózkodik ott. Egyetemi évei alatt főleg a német klasszikusokat bújja, de belemerül Chateaubriand-ba és Mus- set-be is. Figyelemmel kíséri Viktor Adlerék mozgalmát, alaposan áttanulmányozza Marx főművét: A tőkét. A világirodaimat német közvetítéssel ismeri meg, de foglalkozik az osztrák irodalommal is. A francia nyelv birtokában korán olvassa Balzacot, San- dot, Dumas-t, Hugót, Renant. Chateaubriand-tól fordít is. A francia filozófusok közül főleg Descartes, Comte és Rousseau álltak közei hozzá. Puskintól Tolsztojig az orosz irodalom iránt is nagy érdeklődést tanúsít. Csupán az angol és az amerikai irodalommal ismerkedett meg később, amerikai származású felesége befolyására. Cseh nyelven megjelent első munkája Plátó hazafiságáról írt cikke volt. Mint bécsi magántanár, a hipnotizmusról szóló előadását nyomtatásban is megjelentette. Doktori értekezésének címe „Plátó a halhatatlanságról”, 1876-ban készült el és így Lipcsébe már mint a filozófia doktora mehetett és töltött kint egy esztendőt. Ott ismerte meg későbbi feleségét, a régi hugenotta nemzetségből származó Charlotte Garrigue-ot, akinek az apja kivándorolt Amerikába. Az Európába üzleti célból látogató apa Charlotte- tal Németországban járva lányát - aki kitünően zongorázott - elvitte Weimarba, hogy megismertesse Liszttel és a világhírű mester zenei köreivel. Charlotte később sokat beszélt Masaryknak a Gewandhausban tartott hangversenyekről és arról az élvezetről, amit a Tamás-templomban előadott motetták hallgatása nyújtott. Masaryk, aki 1878-ban, házasságuk után felesége családi nevét, a Garrigue-ot is felvette, 45 évig élt boldog házasságban az amerikai nővel, akiből rövidesen egy felvilágosult cseh asszony lett. Segítette férjének politikai harcait, egész tevékenységében biztos támaszt nyújtott neki. Demokratikus meggyőződésére jellemző, hogy a munkás- mozgalom iránt érdeklődvén, 1905-ben tagja lett a szociáldemokrata pártnak, tevékenyen részt vett a nőmozgalomban és a párt szociális akcióiban. Házasságukból öt gyerek származott: Alice, Herbert, Eleonor, János és Olga. Közülük Eleonor csak néhány napig élt, festőművész fiuk, Herbert korán, 1915-ben halt meg. Alice lányuk a Csehszlovák Vöröskereszt elnöknője lett és ezt a funkcióját még a második Csehszlovák Köztársaságban is betöltötte. Érdemes róla megjegyezni, hogy amikor a második világháború után a szlovákiai magyarság egy részét a „hontalanság évei” alatt Csehországba deportálták, és a magyarok szószólói hiába fordultak Clementishez meg más szlovák vezetőhöz a náci módszereket alkalmazó hatóságokkal szemben, akkor csak Masaryk Alice enyhítette a deportáltak fájdalmát. - Masarykék legnevezetesebb gyermeke kétségtelenül János fiuk volt, a későbbi külügyminiszter, aki - mint ismeretes - az 1948- as prágai februári forradalom után nem volt képes az eseményeket elviselni és állítólag öngyilkosságot követett el. Magyar vonatkozásban az a nevezetes esemény fűződik Jan Masaryk személyéhez, hogy amikor az 1945. évi párizsi béketárgyalások előtt Károlyi Mihály megbízásából Ignotus felkereste őt párizsi lakásán és ajánlatot tett neki Károlyi nevében egy csehszlovák-magyar különmegállapodás elfogadására, Masaryk egy olyan
