Irodalmi Szemle, 2008
2008/4 - KÖSZÖNTJÜK A 60 ÉVES GRENDEL LAJOST - Grendel Lajos: Magyar líra és epika a 20. században (22) (Weöres Sándor munkásságáról)
Grendel Lajos részt eltökéltségre vall, és visszatartja költészetét attól, hogy a formai mesterteljesítmények törvényszerű röppályaívén egy elidegenedett, modem pamasszizmusba hulljon, és csak és kizárólag a szépség esztétikai minőségének hódolva építkezzék, az esztétikai értéket megalapozó magasabb emberi-szellemi princípiumok nélkül.”127’ A parton Proteus alakoskodik: most majdnem isten, most a lehetetlen, most számtalan hűs gyönggyé szerteröppen, most sziklává mered, most újra híg. Víz és föld határláncára bukik, de menny s mélység közt lakik: ő a tenger, keblén sarat ringat, s e szerelemben sár urává, emberré változik. Bírák s bankosok areopágja megméri, sorsa tűhegyen forog: vagy visszadobják habzó szabad árba vagy uszonyán ember-gúzs csikorog; de minden sejtje tengert párolog: száraz porvert tanyán nem élt hiába. (Proteus) Weöres hitvallása szerint „a költő nem lázad, nem küzd, nem is toboroz, nem mozgósít, nem irányít és vezet, nem áll szent őrhelyen sem szoborrá merevült pózban, hanem egyszerűen csak képvisel. Képviseli önkéntelenül, egész lényével, minden sejtjével a tengert, a magasabb szellemet, a szabadságot, képviseli akkor is, ha szabadságától megfosztják, ha gúzsba kötik, bármit tegyenek vele, bármilyen körülmények közé kerül, ezt az eszményt sugározza magából.”*28' De az Átváltozások szonettjei jól pédázzák azt is, hogy Weöres Sándor személyiség-, tér- és időfelfogása milyen messzire távolodott a nyugatosok egyéniségkultuszától, méghozzá anélkül, hogy a 20. század egyéniségromboló kollektivista eszméi és ideológiái megérintették volna művészetét. Ugyanakkor tévedés lenne Weörest valamiféle neopar- nasszizmussal vádolni. Az ő elkötelezettsége nem ideológiáknak, társadalmi vagy szellemi mozgalmaknak szól, hanem egy magasabb princípiumnak, amelynek középpontjában a szabadság és a szeretet fogalma áll. Homyik Miklósnak arra a kérdésére pedig, hogy vajon azonos-e a szeretet a jézusi alapréteggel, így felelt: „Igen. Jézus fogalma és a szeretet fogalma jóformán azonosítható.”<29' Psyché. Ha valaki úgy gondolta, hogy a Tűzkút magaslatait követően Weöres már aligha tudja meglepni rajongóit, tévedett. Az átmenetinek (de nem színvonalsüllyedésnek) tekinthető következő kötetében, a Merülő Szaturnuszban (1968) felbukkan Psychének, egy képzelt költőnőnek néhány verse, hogy aztán a következő
