Irodalmi Szemle, 2008
2008/4 - KÖSZÖNTJÜK A 60 ÉVES GRENDEL LAJOST - Duba Gyula: „...a magyar irodalom élvonalában”
„...a magyar irodalom élvonalában” Meghökkenve s nem könnyen írom le: hatvanéves. Emlékszem, ahogy 1968 táján, alig húszévesen nálam járt, gyerekként szinte. Éppen feltűnt köreinkben. Léváról jött, közös pátriánkból, mintegy az Irodalmi Szemle Vetés-nemzedékének utóvédjeként. A Fekete szél című antológiába sem került be még, akarásai voltak inkább, kevésbé munkái. De az alkotás stigmáját már viselte, bár a teljesítmény még készülődött. A Komensky Egyetem magyar tanszékén magyar-angol tanári diplomát szerzett 1973-ban, de - hazai írósors - szerkesztő lett a Madách Könyvkiadóban. Születésével (1948) sorsa egyenesen az új társadalom mélyvizébe vetette. E- gyütt növekedtek, benne eszmélkedett, míg a nyolcvanas évek végén megcsömör- lötték egymást - író és társadalom. Az angolszász írásbeliséggel való találkozása termékeny lett számára, nyitottságot és esztétikai távlatokat, mintegy világirodalmi lendületet jelentett. A hetvenes évek nem kedveztek az irodalomnak, nem voltak felhőtlenek. Szorításuk ellenére mégis engedtek teret a fiataloknak, mintha hatvannyolc-hat- vankilenc tehetetlenségi nyomatéka még lendületben lenne. Ösztönös szabadságérzet munkált, bizakodó újat akarás, jóhiszemű kockázatvállalás. Folyóiratközlések után ilyen légkörben jelent meg 1979-ben Grendel debütje, a Hűtlenek című novelláskönyve. Jó időben jött ki, az irodalomban levegőben lógott az ízlésváltás. Az írásbeliség kapuján fiatal nemzedékek dörömböltek. Sajátos szemléletű, figyelemre méltó egyéniségként jelentkezik, közösségi természetű valóságszemléletünkbe individuális jellegű, esztétikum központú tárgyilagosságot hozott. Sokaknak idegen vagy éppen nem kívánatos, míg többek, a fiatalok számára várt és üdvözölt. írásai közvetve felvetik a realista szemlélet tény- és valóságtiszteletének és az irodalmiság, a képzelet szabad játékának ellentétében rejlő dilemmát. Mintha az írói egyéniség individuális szabadságának lendülete szabadulni próbálna közösségi terheitől! Míg a Hűtlenek morális és esztétikai kérdéseket vet fel, első regénye az Éles- lövészet (1981) részben a problémák lehetséges megoldását is kínálja. Maga a korszak, a nyolcvanas évek eleje a kezdeményező társadalmi szándék közepette csupa irodalmi-esztétikai nyugtalanság és feszültség. Erejeteljében érzi magát az „egysze- mü” nemzedék, készülődik az Iródia-mozgalom, ebben a mozgékony időben Grendel munkássága kész eredményeket kínál. Az Éleslövészet az író „oroszlánkörmeKöszöntjük a 60 éves Grendel Lajost
