Irodalmi Szemle, 2008
2008/12 - SZEMTŐL SZEMBEN - Kiss József: Kölcsönhatások és kapcsolatok a magyar-szlovák történelemben (Beszélgetés dr. Boros Ferenccel)
SZEMTŐL SZEMBEN izálódás”, „visszarendeződés” folyamatának a figyelemmel kísérése állt. Előnyös helyzetben voltam, hiszen előtte már 6 évet Prágában töltöttem, voltak diák- és tanárismerőseim, akik közül sokan a 68-as események következtében politikailag a perifériára kerültek, esetenként üldözötteké váltak, voltak ismert történészek, akik közül sokan hasonló helyzetben voltak. Diplomataként kockázatos volt e körökkel a kap-csolatot tartani, de nem is volt lehetetlen. Nem éreztem korlátozást a nagyfőnököm részéről sem kapcsolataim kiterjedését illetően, de nem is kellett mindenről tudnia. Ily módon az információkat lényegesen szélesebb körökből szerezhettem, mint azok, akik ilyen háttérrel nem rendelkeztek. Rendszeres kapcsolatom volt néhány volt diáktársammal is. Hivatalos szinten különösen hasznosak voltak számomra a tudományos intézetek egyes vezető munkatársaival kialakított kapcsolatok. Gyakori látogató voltam pl. a Filozófiai Intézet vezetőjénél, Radovan Richtánál, akivel családilag is összejöttünk, s aki az egész lezajlott és napirenden lévő folyamatokról a megszokottnál árnyaltabb képet tudott nyújtani s a 60-s években az általa vezetett kutatócsoport munkájának tükrében tudta értékelni a végbemenő folyamatokat és a 68 utáni változásokat. Ezek számomra sokat jelentettek a kialakult helyzet jobb megértéséhez. Kapcsolatokat tartottam más történészekkel, intézeti vezetőkkel is. * A konszolidáció elszabadulását megelőző hektikus, átmeneti időszakban mind a hatalom, mind pedig a reformerek részéről fontos szerephez jutott a kulturális szféra. — Ahogy később az ultrabalos erők fogalmaztak, „az ellenség a kultúra területére vonult vissza”. Módomban volt e körökben is mozogni, hiszen az akkor még nagyon vegyes tartalmú és politikai üzeneteket is közvetítő kulturális rendezvények, kiállítások stb. gyakoriak, elterjedtek, a szellemi ellenállásnak is kifejezői voltak. Sokat köszönhetek e tekintetben a Prágában élő Tilkovszky művészettörténésznek, aki minden olyan helyre elvitt, ahol érdekes anyagokat lehetett látni ebből a szempontból, magyarázott órákon át, nem csak a kultúra, a művészet kérdéseiről, pl. Károlyi Mihállyal meglévő korábbi, úgy emlékszem, londoni kapcsolatairól és egyéb történelmi élményeiről. * Tilkovszky Béla 1945 utáni prágai tevékenységéről kevés információ maradt fenn. Az első köztársaság idején kormánypárti lapokban dolgozott, s vezetője volt a csehszlovákiai rádió magyar nyelvű adásainak. A háború után egyes állítások szerint közreműködött a kitelepített magyarok ügyeinek intézésében. Beszélt neked erről?- Feltehetően beszélt, sőt biztosan, de részletekre nem emlékszem. * Ami a csehszlovák belpolitikai fejlődést illeti, nyilván különös figyelmet érdemelt számotokra, de a külképviseleti munkádat tekintve is, a kádári ,,kétfrontos harc ” elvének a csehszlovákiai fogadtatása és alkalmazásának esélyei.
