Irodalmi Szemle, 2008

2008/12 - SZEMTŐL SZEMBEN - Kiss József: Kölcsönhatások és kapcsolatok a magyar-szlovák történelemben (Beszélgetés dr. Boros Ferenccel)

SZEMTŐL SZEMBEN

munkája után csak hasznos lehet, újabb tapasztalatokkal gazdagodhatok. Arra nem gondoltam, hogy végleg szakítok eredeti szakmámmal. Ily módon végül is elvállaltam a külügyi munkát, 1969 júniusában átkerültem a Külügyminisztériumba és rövid felkészülés után első titkári rangban augusztus 15-én már Prágába érkeztem családommal együtt.

* Ténylegesen a ,, Prágai Tavasz ” leverésének egyéves évfordulójára.- Nagyon emlékezetes napok voltak ezek, hiszen forrongott a légkör, a megszállás elleni tiltakozó megemlékezések ezt mutatták. Még aznap, családomat Észak-Csehországba, a feleségem szüleihez vittem a nagykövetség javaslatára, s én vasárnap este érkeztem vissza Prágába. A nagykövetségen mindenki nagy érdeklődéssel és izgalommal várta a következő napokat. Este már hatalmas tömegek lepték el a város központját, ott voltunk többen a követségről: vízágyuk, könnygáz, nagyfokú rendőri készültség oszlatta és szorította ki a Vencel térről a tömeget. Késő este még visszatértünk a térre, felszedett utcakövek, betört kirakatok, ablakok mutatták, hogy volt fizikai ellenállás is, melynek a nyomait a Vencel tér sarkán lévő Magyar Kultúra épületének betört ablakai is mutatták. Másnap este folytatódott az ese-ménysorozat, harmadnap a nagykövetségek figyelmét felhívták, lehetőleg tartsák távol magukat a színhelyektől, mert számolni lehet még keményebb fellépésekre.

Az ezt követő napokban, fokozatosan helyreállt a nyugalom.

* Épp ekkortájt távozhatott a Berlinbe áthelyezett nagykövet, akinek 1968- ban sok gondot okoztak a magyar hírszerző tisztek. Unger Gabriella írja tanulmányában, hogy tudatlanságukban a Rudé právo ott-tartózkodó főszerkesztőjét, Oldrich Svestkát is be akarták szervezni a hírszerző munkába. Az ügy szálai egész Kádárig jutottak, a tisztek megrovásban részesültek, s döntés született arról, hogy hírszerzők politikusi hatáskörökbe nem avatkozhatnak bele. Milyen volt ezek után a hírszerzők követségi magatartása?- Ezekről a dolgokról fogalmam sem volt, nem ismertem konkrétumokat, hiszen e tekintetben én a perifériáról kerültem hirtelen a külügyi szolgálatba. Arról hallhattam sokat, hogy milyen félelem, aggodalom uralkodott az augusztusi események idején a Svestkához hasonló politikusok körében ebben az időben s a nagykövetség bázisát is keresték, de semmi többről nem tudok.

* Milyen emlékek őrződtek meg leginkább ebből az időből?- Ha arról kellene szólnom, hogy mi maradt meg s rögződött emlékezetemben leginkább kiküldetésem kezdeti időszakából, majd az azt követő hat évből, melyet első kiküldetésem során Prágában töltöttem, szükséges utalnom arra, hogy egy rendkívüli, sajátos időszakban és körülmények között kerültem Prágába külügyi munkára. Történészi szakmám miatt is privát érdeklődésem előterében a végbemenő „normál-