Irodalmi Szemle, 2008
2008/12 - 125 ÉVE SZÜLETETT - Juhász Gyula: De profundis, Lassan búcsúzom..., Fehér éjszakák
JUHÁSZ GYULA De profundis A mélyből jöttem. Vár rám maga, A diadalmas, a tűzsugaras. A mélyből jöttem, az égbe török, Vár rám az élet, a boldog, örök. A mélyből jöttem. Ott minden sötét, Ott örököltem gyászok örökét. A mélyből jöttem. Ott fojtó a lég, Mindig sötéten, egyedül valék. A mélyből jötem, árván, szomorún, Hogy átvergődjem az örök borún. Hogy születésem gyászán győzve én, Meghalni tudjak az élet hegyén! Lassan búcsúzom... Lassan búcsúzom minden földi széptől És földi jótól. Kedves ez nekem. Legyen legalább hosszú s szép a búcsúm, Ha kurta és kopár az életem. Isten veled, egykor egyetlen üdvöm: Babér, magasság, boldog lendület, Ó, versek, mily dicső volt énekelni, Mikor még messze, nagy jövőm üzent! Adieu Asszony, szerelem, bolondság, Nemrég az élet s művészet maga, Ma, bánatos magányom alkonyatján Közelgő éjem esti csillaga! Szívem szerént köszöntök minden embert, Ki napjaimnak fényt és színt adott,
