Irodalmi Szemle, 2008
2008/11 - KÖNYRŐL KÖNYVRE - Szirmai Péter: Öreg bácsó (elbeszélés)
Öreg bácsó Kettő közülük pakolni kezdte a ruháit, de a harmadik, a legkövérebb, nem tudta levenni tekintetét a képről.- Várjál csak! - emelte föl mutatóujját rázogatva. - Én már láttam ezt a képet! Méghozzá otthon! Anyámnak van valami könyve... néprajzi talán. Sámánokról, vagy táltosokról szól. Most már a többiek is nyílt tekintettel figyelték társukat.- Mit hordasz itt össze?- Semmit, csak...-Hagyjuk már ezt a baromságot és menjünk. Azt beszéltük, hogy felmegyünk a kilátóba a tanösvényen, nem?- Jól van, na! Ne izgulj! Két perc és indulhatunk! 3 A fiatalok beillatosították, bepomádézták magukat, majd felöltötték a legújabb divatnak megfelelő, méregdrága ruháikat. A szobát úgy hagyták, ahogy az ágyból kikecmeregtek: széthányva, büdösen. Nem vittek magukkal mást, csak pénzt meg némi innivalót. Első útjuk az étkezdébe vezetett, ahol hosszan, bőségesen bereggeliztek. A vendégek meglepve forgatták fejüket a különös, kövér látogatók felé, akik nem zavartatták magukat. Megmutatták, milyen a pesti virtus. A főpincér visszafogott, kérdőre vonó érdeklődését, súlyos borravaló halmokkal fojtották hamvaiba. Az éhség csillapítása után, a bankárfiak kényelmes léptekkel vágtak neki a tanösvény sárgás levelekkel tarkított útjának. Az első stációnál egy információs ház állott, ahol a fiúk, a helyi nevezetességeket bemutató kiadványokat keverték össze, s gúnyolódva szégyenítették meg a tájszólással beszélő háziasszonyt. De mindez, már rövid idő elteltével unalmas volt, célszerű volt továbbállni. A kis hátizsákból előkerülő, előzőleg beszerzett jó pár sör meghozta a megfelelő hangulatot. Kiabáltak, nevetgéltek, tapogatták egymás hátát. A további stációk helyi növény- és állatvilágot taglaló tablóit filccel rajzolták tele, néhol zsebkésükkel vágtak ki belőle darabokat, s a forgácsokat szétszórták a gerincen haladó út lejtőjére. Ahol tudtak, igyekeztek bosszúságot okozni az arra járóknak. Az úton, harsány röhögés kíséretében, keresztbe raktak letört ágakat, útjelző táblákat fordítottak helytelen irányba, turistajelzéseket tettek felismerhetetlenné. Fákba disznó üzeneteket karcoltak, védett virágokat tapostak le, cserjéket, kis facsemetéket törtek meg derékban, világ csúfságára.- Na, ha ezt a te öreg bácsód látná, biztosan összeszamá magát! - röhögte félrészegen, nyálát csorgatva az egyik.- Hagyd már azt a rohadt öreget!- Mi van? Talán félsz tőle, te barom? Hisz az csak egy kép! Kicsit össze is verekedtek, de a harmadik végül nagy nehezen szétválasztotta őket.
