Irodalmi Szemle, 2008
2008/11 - KÖNYRŐL KÖNYVRE - Szalay Zoltán: „...az utolsó szó a kommentátoré” (Vladimir Nabokov Gyér világ című kötetéről)
KÖNYVRŐL KÖNYVRE Gondolatmenetünk summázataként mondjuk el, hogy a Bernáth László által szerkesztett tankönyv bőséges ismeretanyagával, világos vonzó rendezettségével, életközeli példaanyagával, hasznositható hivatkozásaival lenyűgözi az újságírás iránt érdeklődő olvasót. (Budapest - Pécs: Dialóg Campus Kiadó - MÚOSZ 2008) Erdélyi Margit „...az utolsó szó a kommentátoré” (Vladimír Nabokov Gyér világ című kötetéről) Amikor a recenzens arra vállalkozik, hogy Vladimir Nabokov Gyér világ című kötetét ismertesse, a kommentár kommentárjának megírására tesz kísérletet, miáltal nyomban részese lesz a nabokovi irodalmi játéknak. A Gyér világ ugyanis, melyet a posztmodem irodalom egyik alapműveként tartanak számon, tulajdonképpen - ha nem is kizárólagosan - kommentárregény, bár ez a megnevezés felettébb silánynak és szegényesnek tekinthető, figyelembe véve a regény sokoldalúságát. A kommentár fogalma mindazonáltal fontos szerepet játszik a könyvben - a szerző kihátrál a szerzőségből, hogy a kommentátor álcáját felöltve írja meg regényét. A kommentár fogalmának már Nabokov előtti szerzők is fontos jelentőséget tulajdonítottak. Hamvas Béla A kétzongorás szonáta című esszéjében René Guénont idézve jegyzi meg, hogy a kommentár korát éljük, amikor is megengedhetjük magunknak, hogy a kommentár jobb legyen, mint a mű. ,Az a ritka helyzet támadt, hogy az elsődleges ihlet a felfogásban van, a mű mellékes is lehet, csupán azért készítették, hogy legyen miből kiindulni. A magatartás nem jelenti a mű iránt tanúsított alázat hiányát, inkább a mű által elmulasztottak iránt tanúsított feltétlen alázat komolyságát” - írja Hamvas, s ez utóbbi mondata, ha némi iróniával fűszereznénk, akár a nabokovi kommentárfelfogásnak is alapjául szolgálhatna. Ennek a kommentárfelfogásnak a megértéséhez azonban közelebbről meg kell ismerkednünk magával a regénnyel. A Gyér világ szövege négy egységre oszlik: 1. Előszó 2. A Gyér világ című 999 soros költemény 3. A költemény kommentárja 4. Mutató Az előszó, a kommentár és a mutató szerzője a könyv fiktív szerkesztője, Charles Kinbote, a 999 soros költemény pedig, melynek tulajdonképpen a könyv központi részét kellene alkotnia (de nem alkotja), egy fiktív amerikai költő, John Shade alkotása. Az előszóíró vázolja számunkra az alaphelyzetet: ő mint a költő szomszédja és közeli barátja (s közben részletesen elmeséli megismerkedésük történetét) szerezte meg a jogot a költő utolsó alkotásának sajtó alá rendezésére.
