Irodalmi Szemle, 2007

2007/10 - KÖSZÖNTJÜK A 90 ÉVES SZABÓ MAGDÁT - Szabó Magda: A trianoni árva (regényrészlet)

Szabó Magda

dia BritanniccA, ezúttal egy árva gyereket hozzott. Olyan emberi volt, olyan meg- indítóan tiszteletteljes, hogy megvert volna az Isten, ha aggodalmaskodom, miből pótoljam, ami most szükséges lesz. Nem érdekelt semmi más, csak a gesztus, apád gesztusa, az lehúzta a mérleg serpenyőjét. Mi volt itt mérlegelési lehetőség? Cili árva volt, mint valaha én, méghozzá trianoni árva.

Én, ahogy később elmesélték, az érkezés pillanatában hátul voltam a kertben, valami macskaügyet bonyolítottam, s mint mondtam, apám érkezését Ilka néni észlelte, akit anyám megkért, hagyja abba a jézusmáriázást. Ilka néni meg, aki mindenkinél jobban ismert engem, ránézett óriási parasztszibilla pillantásával apámra, és ártatlanul, szelíden megkérdezte: „Ezek után mi lesz a mi gyerekünkkel?” A szülők egymásra néztek, Cili ébren volt, de nem értett semmiből semmit, szemmel láthatólag jó volt anyám karjában. Apám arcán megrándult az izom, mert persze ő is tudta rólam, amit kevesen, milyen elképesztően, milyen gyilkos indulattal féltékeny vagyok.

Mi lesz a mi gyerekünkkel, jogos a kérdés. Mi lesz? Mi legyen? - anyámra nézett. Jablonczay Lenke azt felelte: mindjárt megtudjuk, Ilka néni lásson meleg víz után, de előbb hozza be a kislányt a kertből.

Ilka néni udvariasan kitért, első a meleg víz, majd a tanácsos úr, talán elő is készíthetné a talajt, mert a mi gyerekünk eddig a világ közepe volt itt, és nemigen óhajt osztozkodni.- Nem tanácsot kértem, segítséget - mondta Jablonczay Lenke a vizet intézze, kértem, és a lányunkat.

Apám jött értem, Ilka néni egyenesen a konyhába vonult, de ahogy a tüzet felszította a kondérok alatt, azonnal vissza is tért. A kert legvégén talált meg apám, Lalage a pöszmétebokor alatt kölykedzett meg, az almot tanulmányoztam nagy szakértelemmel. Ahogy elmesélték, azonnal hátat fordítottam a macskáknak, és nyújtottam a kezemet. Tudtam, Pestről jön, valamit nyilván hozott. Mindig hozott valamit, ami éppen elérhető volt, tökmagot vagy nagy pillanatokban pörkölt mogyorót.-Nem hoztam semmit-mondta apám -, azaz igen. Odabenn van, nézd meg.- Már asszony voltam, mikor elmesélte, tiszta verejték volt makulátlan inge alatt a háta a félelemtől, amire persze oka volt. Két ember kötött úgy házasságot, hogy bosszút áll eddigi életén, és felneveli a szabad gyereket a maga mesevilágában, a gyereket, aki számára, ha az a kérése, hogy ne legyen halál, bánat, keserűség, minden Andersen-mesét átírnak, a mitológiai hősöket nem sajnálja ez a gyerek, mert a- zok úgyis pogányok, meg isteneik is rosszfélék, de a János vitézben a mostohája nem tudja Iluskát sírba üldözni, mert halál nincs, mi se halunk meg soha, János francia és magyar király legyen egyszerre, Iluska ismét királyné, az élet tava is feles