Irodalmi Szemle, 2007
2007/9 - SZÍNHÁZI ÉLET - Juhász Dósa János: Körkép a szlovákiai magyar színházakról (kritika)
Körkép a szlovákiai magyar színházakról Párizsból). A jövő évadban Moravetz helyét Korognai veszi át, aki a Furcsa párral kezd, ahol a rendezés mellett az egyik főszerepet is elvállalta, ezt követi Egressy Zoltán Szent Erzsébetről írott ősbemutója, Beke Sándor rendezésében, majd ismét Korognai rendezésében Csáth Géza Janikája. Az egyetlen pozitív hír, hogy tavasszal talán ismét rendez a társulatnál Stefan Korenöí (Revizor), aki 1996-ban a máig oly sokat emlegetett Yvonne-t vitte színpadra Bandor Évával a címszerepben. Komáromban nem ennyire vészes a helyzet, bár a már említett Kiss Péntek-Telihay-korszakot megközelítenie sem sikerült Tóth Tibornak és Verebes Istvánnak. Valószínűleg az a karakteres rendezőegyéniség hiányzik, aki képes lenne társulatot kovácsolni egy nagyon jó színészi alapanyagból. Egy-egy mégoly tehetséges vendégrendező erre hat hét alatt nem képes. Harmadszor rendezett tavaly Komáromban Schlanger András, de amíg Jókai Gazdag szegények adaptációja hosszú ideig játszott siker lett, A doktor úr már szolid, de biztos bukás. Schlanger valószínűleg elbízta magát, s azt hitte, hogy magától is menni fog a dolog. Tévedett. De itt tűnt fel egy fiatal, most szerződtetett magyarországi színész, Hajdú László Szabolcs, aki az évad nagy meglepetése lett. S egy példa arra, hogy a határok átjárhatósága mindkét oldal felé működik. Hajdú később a Macskabaj és a Karamazov testvérek meghatározó figurája lesz, aki bebizonyítja, hogy képes mérsékelt színvonalú előadásokat is elvinni a hátán. De ha már a színészeknél tartunk, bántóan kevés szerepet kapott az évadban Varsányi Mari, Bandor Éva, de akár Fabó Tibor is. Mindannyiuknak a stúdióban bemutatott Őszi álom jutott, de ennél jóval többet érdemeltek volna a színház vezetésétől. Egy évad összeállításánál lehetne erre is gondolni. De szerettem volna többet látni Holocsy Krisztinát, Molnár Xéniát és Mokos Attilát is. Nem beszélve a színház olyan klasszikus egyéniségeiről, mint Dráfi Mátyás, Boráros Imre vagy Petrécs Anna. Ez utóbbi aztán Nyitrán vigasztalódhatott a Hedda Gabler c. Ibsen-darabban. S ha már itt tartunk, akkor hadd említsem meg Varga Anikót, aki a Szentivánéji álom c. nyári produkcióban kapott főszerepet Pozsonyban. S több pozsonyi magyar egyetemista szerepel a Csontos Róbert által színre vitt Szentivánéji álom c. előadásban is, ahol viszont a pozsonyi változattól eltérően mindenki a saját anyanyelvén játszik. Nagyon kellemes meglepetést szerzett viszont a Minden egér szereti a sajtot c. bábos mesejáték, amelyet a legkisebbek számára mutattak be. Gondolt a legkisebbekre a kassai társulat (Thuróczy Katalin Mátyás-mesék), de a SZEVASZ is, amely két előadást is Mátyás királynak szentelt. Tóth Tibor egy interjújában beszélt egy közép-szlovákiai magyar meseszínház megalakításának a szükségességéről is, amelyben a legmesszebbmenőkig egyetértünk. Martin Huba másodszor rendezett Komáromban, és Spiró Imposztorja után Dosztojevszkij Karamazov testvérekből készült adaptációját vitte színpadra. A Huba által bemutatott változat szigorúan a gyilkosságra, illetve a férfi-női viszonyokra korlátozódik, s azok számára, akik nem olvasták a regényt, nemigen nyújt biztos fogódzókat. A verzió abszolút főszereplőjévé Dmitrijt választja ki a adaptáló, de Tóth Tibor figurája sajnos túlságosan egysíkú lesz, s a figura lelkivilágának összetettebb ábrázolásával a- dós marad. Mellette Holocsy Katinak és Szvrcsek Anitának jut igazi feladat, s mindketten élnek is a lehetőséggel. Az előadás mégis messze legkiemelkedőbb alakítását Szmergyakov, az igazi gyilkos nyúlfarknyi szerepében Hajdú László Szabolcs nyújtja.
