Irodalmi Szemle, 2007

2007/9 - László Erika: A Bácsmegyey sikere a korabeli Magyarországon (tanulmány)

TANULMÁNY

65

Mint nemes szíve szerelmét Óhajtó Therézeket.

A siralomnak mezején

Tölti minden idejét;

A boldogtalan Didónak Ölébe hajtja fejét.

JEGYZETEK

1 Toldy Ferenc, Kazinczy és kora, Pest, MTA, M. DCCC. LIX., 108. — sajnos Toldy nem részletezi,

miért gondolja, hogy a mű 1784-ben keletkezett.

2 „Ich arbeite [...] - als Ungarischer Litterator bald an den Parnasse, bald an Hamlet, bald an den

Briefen Adolphs (einem Werk im Geschmack des Werthers), die ich wegen den kräftigen Styl, blos als eine stark colorirte schattigte Mahlerey zum Übersetzen wählte - als...und als...bald der Ungarische Valerius Maximus durch Aufzeichnung Ungarischer merkwürdiger Anecdoten. Und so stört u. hemmt ein Vornehmen das andre.”, in Kazinczy Ferenc levelezése, I. kötet, (1763-1789), Bp. 1890, 162.

3 Vö. Váczy: Kazinczy Ferenc és kora. Bp. MTA, 1915. 208.

4 Aminek valószínűségét Váczy maga is elismeri, vö. lm. 1915, 219.

5 1790-ben elkezdte lefordítani az eredeti Werthert, de csak néhány lapnyi töredék maradt az utókorra.

A kézirat az MTA Könyvtárának Kézirattárában van. Vö, Sashegyi Oszkár, A Werther útja Magyarországon, EphK. 1943, 394^103. ill. Fried István, Goethe és Kazinczy. Goethe magyar recepciójának néhány kérdése, in Uő, Az érzékeny neoklasszicista, Sátoraljaújhely-Szeged, 1996, 64.

6 Vö. Váczy által írt Bevezetés, in Kazinczy Ferenc levelezése, XI. kötet, (1813. augusztus 1.-1814.

július 31.). Bp. 1901, XVIII.

7 lm. Váczy, 1915, 223.

8 1786-ig a regény legális úton nem juthatott be az országba a cenzúra miatt. II. József 1786. március 13-án kihúzta a tiltott könyvek listájáról, mégpedig egy magyar cenzor, Szekeres Athanáz fel- terjesztésére. A Wertherrel csak egyesek ismerkedhettek meg, kik személyes kapcsolatban voltak Béccsel, vagy Németországgal, vagy pedig Pozsonyon keresztül tartották a kapcsolatot. A hatás így nem összefüggő, szórványos és időben széteső, in Dohány József, Werther hatások a magyar irodalomban a 18-ik század végéig, Nagyvárad, 1935, 21.

9 Mitrovics Gyula, Kazinczy Ferenc esztétikai törekvései. Debrecen-Bp. 1929, 29. továbbá, Kazinczy

Ferenc levelezése, XVII. kötet, (1820. Január 1.-1821. Deczember 31.), Bp. 1907,351.

10 Kazinczy Ferenc levelezése, XVI. kötet, (1818. Ápril I. -1819. Deczember 31.), Bp. 1906, 64-65.

11 Vö: Kazinczy Ferenc levelezése. III. kötet, (1803-1805), Bp. 1892, 304.

12 Kazinczy több levelet, epizódot kihagy a második kiadásból, illetve lerövidíti a leveleket. Nincs benne annyi körülírás, szenvelgés, siránkozás mint az eredetiben, sőt még a neveket is megváltoztatja, például Mantziból Nincsi lesz, ill. módosítja a helyesírást, többek között Bácsmegyeyt Bácsmegyire változtatja.

13 lm. Kazinczy, 1789 A9.

14 lm. Kazinczy, 1789, A9.

15 lm. Kazinczy, 1789, 257.

16 lm. Kazinczy, 1789, 258.

17 Kazinczy Ferenc levelezése. XVII. 1820. Január 1.-1821. Deczember 31. Bp., 1907. llOo.3837.1.

18 Heinrich Gusztáv, Bevezetés, in Kazinczy, Bácsmegyeynek gyötrelmei, Franklin Társulat, Bp. 1878,3.

19 im. Váczy, 235.

20 Kazinczy a közbevetett epizódokkal a kor hibáira kívánja felhívni több nézőpontból, különböző megvilágításból a figyelmet.

21 im. Kazinczy, 1789, 203.

22 Egyébként az összeütközés hiányát szokták felróni a regény legnagyobb hibájaként.

23 Kazinczy Ferenc levelezése, I. kötet (1763-1789), Bp. 1890, 440.