Irodalmi Szemle, 2007
2007/9 - László Erika: A Bácsmegyey sikere a korabeli Magyarországon (tanulmány)
TANULMÁNY dítás [...] De ha a munka aesthetikai értéke nem is nagy, annál nagyobb annak történeti jelentősége. Irodalomtörténeti szempontból e kis mű a múlt század legfontosabb termékei közé tartozik Váczy felhívja a figyelmet, hogy a Bácsmegyey Jelentésében először látszik művészi tanulmány, s kritikára való hajlam19, ami irodalomtörténeti szempontból vitathatatlanul jelentős tény. Művében Kazinczy bemutatja a magyar rendi társadalom életét; a vagyon, a hivatal, a társadalmi hierarchia jelentőségét korában. A mű sikere annak is tulajdonítható, hogy Kazinczy - bár talán nem tudatosan, csak egy divatos áramlatot követve - egy olyan iljú hányattatásait ábrázolja, aki az 1780-as évek fiataljainak erkölcsi-morális válságát éli át. II. József fellépésével az eddig szigorúan meghatározott életpályára „kárhoztatott” tehetséges fiatalemberek előtt megnyíltak a lehetőségek kapui. Egy csapásra más életutat is választhattak maguknak, mint amit szüleik nekik szántak. Csakhogy ezt az idősebb generáció nem egykönnyen fogadta el, hiszen nem ez volt a boldogulás megszokott útja, s az idősebb, a maradibb generáció a közerkölccsel, a társadalmi normákkal való szembefordulásként élte meg a felvilágosult ifjak viselkedését. Kazinczy maga is választásra kényszerült a megyei tisztség és az iskolafelügyelői pálya között, s mint tudjuk, családja nemtetszését figyelmen kívül hagyva, ő az utóbbi mellett rakta le voksát. Ez az életrajzi elem szintén előjön a műben. A hivatal, amit Mantzi apja szá- monkér Bácsmegyeytől, ill. aminek hiányával indokolja, hogy lányát máshoz adja nőül, évszázadokig a nemesi ifjak születésükből adódó természetes pályája volt, s amibe Kazinczyhoz hasonlóan Bácsmegyey sem akart beállni. Mantzi apja a rossz erkölcsre hivatkozik: manapság az ifjak nem akarnak nősülni, megállapodni, ez Bácsmegyeyre is igaz, hiszen még nem határozta el magát egy hivatal mellett sem, eddig mindössze néhány aprólékos szolgálatot vállalt. Viszont Szentpéterynek már van hivatala. Az is Szentpétery mellett szól, hogy neki szép birtoka van, míg Bácsmegyey csak remélheti, hogy nagybátyja ráhagyja vagyonát. Mindezt Endrédynek meséli az öreg, akit meglep, hogy egy köztiszteletben álló ember, így gondolkodik. Endrédy pártfogásába veszi barátját, s felvilágosítja az „eszes” atyát, ha Bácsmegyey minden nélkül fog egy családba bekerülni, ha azok valóban méltók rá, akkor nagy örömmel fogják őt fogadni. Kazinczy ezzel a korabeli Magyarországon uralkodó álerkölcsöt leplezi le. Az öreg Surányi nem is próbálja megérteni a fiatal, mély érzésű Bácsmegyeyt. Emberi értékeit, érzéseit, a lánya iránti hűségét figyelembe sem veszi. Csak a biztos vagyonra tekint. A regényben Veszprémi Marié és Halasi szereleme is az emberi értékek vagyonnal szembeni alulmaradását példázza. Ebben az epizódban20 a két szerelmest szintén a szülői önkény választja szét. így az ember érzelmi szabadságának szószólója lesz a regény. Kazinczy művében az etikett képmutatása ellen is kikel. Bácsmegyey március 8-i levelében beszámol, hogy illemből meglátogatta ismerőseit, akik betegsége alatt iránta érdeklődtek, de csak színlelést, a valódi érdeklődés hiányát tapasztalja náluk. Üres frázisok, néhány odavetett hideg mosoly, ez az amivel az álbarátok szolgálhatnak. Levelében összefoglalja a tanulságot: az illemszabályok bábut csinálnak az emberből.
