Irodalmi Szemle, 2007
2007/9 - László Erika: A Bácsmegyey sikere a korabeli Magyarországon (tanulmány)
TANULMÁNY A felvilágosult gondolkodók többé nem a lelket tekintik uralkodó princípiumnak, hanem a testet. Az ifjak felismerik, hogy a boldogság forrása nem a túlvilági örömökkel kecsegtető vallási dogmákban van. A boldogság a külvilág jelenségeitől függ. Ez a regényben szintén hangot kap, hiszen Bácsmegyeytől Mantziját külső erők, a szülők ragadják el, és ha egy ész által hozott döntés érvekkel, meggyőzéssel, anyagi eszközökkel- mint ami Bácsmegyeynek meg is fordul a fejében, hiszen pénzt kér nagybátyjától, hogy „megvegye” a lányt - visszavonható is lenne, Mantzi időközben kialakult szerelme Szentpétery iránt, örökre elszakította Bácsmegyeyt Mantzijától. Bácsmegyey nem hibáztatja a lányt, hiszen ki tudná tőle jobban, hogy a szívnek nem lehet parancsolni. Május 22-én a Belvedere-ben tudatosítja, hogy a boldogság kinyitja, a boldogtalanság összehúzza a szívet a szépre. „Az öröm, bánat, kedvgyönyörködés, mind csak történet munkája, s - értsd meg expressióját a festőnek - egy ölelés gyümölcse.”21 E kor iíjai még a vallás szigorú tanain, az előző korok morálján nevelkedtek. Ez okozza azt, hogy felismerésükkel nemcsak elődeikkel kerülnek szembe, hanem saját magukkal, saját eddigi világukkal is. így nemcsak kívülről éri őket a támadás, hanem magukban is átélik a kettősséget, a megosztottságot, hiszen így már nem védi őket a vallás bástyája. A vallás tartós örömeivel a földi élet múló örömei kerülnek szembe. Ez félelemmel tölti el őket. Mivel hősünk ennek a kornak a szülötte, ő is átéli magában a kor dilemmáját. Mikor megtudja, hogy kedvesét másnak szánják, oroszlán módjára akar küzdeni Mantzijáért. Bármilyen eszközt felhasználna, hogy megtartsa a lányt. Csakhogy az erkölcsi megfontolás arra készteti, hogy ne bántsa meg barátját, és engedje el szerelmét.22 Hogy felvilágosult gondolkodásának ellenére Bácsmegyey-ben mennyire erősen él a vallás tanítása, mutatja az október 27.-i levél, melyben Marosynak kifejti, örömmel tekint vissza életére, mert se rossz cselekedet, se gyilkosság nem szennyezi a lelkét, s így nyugodtan halhat meg. A kor felvilágosult embere ráébred világbavetettségére, kiszolgáltatottságára, mely több irodalmi alkotásban is hangot kap az érzékenység, a szentimentalizmus formájában hódítva meg az olvasóközönséget. Bácsmegyey is tehetetlennek érzi magát, sodródik saját érzelmei áradatában. Egyre jobban elmélyed szerelmi válságában. Egyre jobban utat enged szomorúságának. Kazinczy müvében érződik a rousseau-i „vissza a természethez”- elv is, ami szintén a felvilágosodás egyik vezéreszméje, s így a kor irodalmi alkotásainak egyik kedvelt visz- szatérő motívuma. Kazinczy több epizódban is érzékelteti a falusi boldogságot a város rohanó, személytelen világával szemben. A lányok jellemzésénél a vidéki Teréz jellemét Mantzié fölé emeli. A városban csak piperéskedésre nevelik a lányokat, nem is lehet csodálni, ha az őszinte érzéseket nem ismerik. Kazniczy hősének lelkiállapotát is a természet jelenségeivel érzékelteti. Bácsmegyey a Duna vízének sebes folyását az élet sebes futásával rokonítja. Ahogy elmélyül betegsége, egyre többször keres vigasztalást a természetben. Nem egyszer a természet képeit használja saját lelkiállapota ábrázolásához. December 11 -i levelében például egészségi állapotát fonnyadáshoz hasonlítja. Ugyanebben a levelében az immár házas Marosyt azzal biztatja, hogy „plántáljon csemetét, öntözze, ápolja, hogy növekedjen, virulmányra fakadjon”, mikor Bácsmegyey „kihaland”.
