Irodalmi Szemle, 2007
2007/9 - László Erika: A Bácsmegyey sikere a korabeli Magyarországon (tanulmány)
LÁSZLÓ ERIKA A Bácsmegyey sikere a korabeli Magyarországon Egy évvel az olvasást népszerűsíteni igyekvő, a legolvasottabb magyar, illetve európai regényt kutató Nagy Könyv program befejezése után arra vállalkozom, hogy kísérletet tegyek egy XVIII. századi mű, nevezetesen Kazinczy Ferenc Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei korabeli sikerének megfejtésére Vajon hogyan, mivel érte el a széphalmi remete ennek a ma már „gyengének” titulálható, a szentimentális regény műfaját képviselő mű magas fokú olvasottságát? Tanulmányomban megvizsgálom az okokat, körülményeket, melyek a mű megszületésében szerepet játszottak. Elemzem Kazinczy irodalmi programjának azon mozzanatait, melyek a regényre is maradéktalanul rányomták bélyegüket. Bemutatom a kor szellemét és a kortársak reakcióját. A regény három kiadást ért meg: az első Bácsmegyeynek összve-szedett levelei címen jelent meg 1789-ben, a következő 1814-ben, ahogy a cím is jelzi: Bácsmegyei- nek gyötrelmei, alaposan átdolgozva látott napvilágot. A harmadik kiadására pedig 1878-ban került sor. A mai napig homály fedi a mű keletkezésének pontos idejét. Kazinczy maga írja az 1789-es kiadás Jelentésé ben, hogy Bácsmegyey kézirata csak kevéssel ezelőtt a- kadt véletlenül egyéb régi papírosaival együtt kezébe. Ifjúkorára, s Dienes öccsére emlékezteti ez a munka, akinek kedvéért nekifogott a fordításnak. Toldy Ferenc azt állítja, hogy a Bácsmegyey már 1784 előtt elkészült1, míg Heinrich Gusztáv szerint 1785 a keletkezés dátuma, mivel akkor került Kazinczy kezébe a kézirat, amikor 1788-ban Gessner Idylljeinek 1785-ben készült fordítását rendezte sajtó alá. Úgy gondolja, hogy az Idyllek fordításai között voltak a Bácsmegyey lapjai, és ebből arra a következtetésre jut, hogy a Bácsmegyey az Idyllekkel egy időben keletkezett. Tény és való, hogy mindkét művet az érzelmesség, szentimentalizmus hatja át, ami indokolhatja Heinrich Gusztáv elméletét a müvek egyszeri születéséről. Váczy János hihetetlennek tartja, hogy Kazinczy 1788-ig ne tett volna említést művéről, ha már évekkel ezelőtt elkészült vele. Kazinczy nemcsak munkáiról, de terveiről is jó előre be szokott számolni leveleiben barátainak. Váczy szerint előbb lefordította Gessner Idylljeit és a Siegwartot, s csak azután határozott úgy, hogy nekifog a Bácsmegyeynek is. Kazinczy 1788. január 19-én kelt levelében tudatja Kovachich-csal2, hogy az Adolf levelein és a Hamleten dolgozik. Ezekből következtet Váczy arra, hogy a fordíLászló Erika (Mad) doktori disszertációjából közlünk részletet, melyet az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolája számára készített. TANULMÁNY
