Irodalmi Szemle, 2007
2007/1 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Demján Adalbert: Irodalmi és nyelvi kölcsönhatások az integráció folyamatában
KÖNYVRŐL KÖNYVRE Részletesen demonstrálja, milyen változásokon mentek át a forrásnyelvi szöveg alakzatai a fordítás során, megállapítva az adjekciós alakzatok dominanciáját, s megerősítve azt a többek által hangoztatott véleményt, hogy Petőfi műveinek pro- to- és metatextusai között a szemantikai és pragmatikai jelentés ekvivalenciája (egyértelműsége) nem teljes. A nyelvi szekciót ismét egy, az Európai integrációhoz kapcsolódó tanulmány nyitja, melyben Balázs Géza (185-196) keresi a választ a „Nyelvek virágoskertje vagy múzeuma lesz Európa?” sokakat foglalkoztató kérdésre. Természetesen az előadót leginkább anyanyelvűnk jövője izgatja. Fejtegetésében a nyelvek általános sorsával kapcsolatos tények és vészjelek ismertetése után, optimistán tekint a magyar nyelv eljövendő sorsára. Nem félti nyelvünket a közeli pusztulástól, s ezt számos kézzelfogható, tudományos ténnyel támasztja alá, többek között: a magyar nyelv államnyelv státusával, nagy kulturális múltjával, írásbeliségével, az EU hivatalos nyelveként még inkább megnövekedő presztízsével, tudományos feldolgozottságával, modernségével stb. Ugyanakkor felhívja a figyelmet a nyelvi tudatosság, igényesség, érzékenység fejlesztésének fontosságára. Zoltán András (197-208) egy érdekes és némileg szokatlan gondolatot vetett fel előadásában, hogy a szavak etimológiájának megállapításában bizonyos esetekben érdemes visszatérni a „tudomány előtti” idők dilettáns nyelvészeinek ötleteihez, főként, ha az adott elemek eredeztetése bizonytalan. Eme véleményét konkrét szófejtéssel is alátámasztotta, a tör, töröl szavakéval. A nyelvtudomány mai álláspontja szerint a tör ismeretlen eredetű, a töröl pedig ennek -/ gyakorító- képzős származéka; a szláv származtatást elvetik. Korábban azonban több nyelvész (Gyarmathi, Simonyi) felvetette mindkét szó szláv eredetének lehetőségét. E gondolathoz tért vissza a tanulmány szerzője, és nyelvi tények egész sorával meggyőzően igazolta annak valószínűségét, hogy a tör és töröl egyaránt a szláv térti, tür° ’dörzsöl, töröl, tör’ jelentésű szavakból származik, s utóbbiban az -/ elem egy honosító képző. Egészen újszerű és korszerű módszertant kínál nyelvtörténészek számára tanulmányában Kalcsó Gyula (271-281). A jellegéből fakadóan egyébként is nagyrészt korpuszalapú történeti nyelvészet számára nem elhanyagolható szempont a korpusz reprezentativitása, ami sok tekintetben összefügg annak nagyságával és benne megjelenő szövegek változatosságával. A dolgozat a reprezentatív korpusz létrehozásának a jelenben adott lehetőségeit vázolja fel: egyrészt röviden összefoglalva a korpusznyelvészettel kapcsolatos tudnivalókat, ismertetve és jellemezve a legfontosabb külföldi és hazai adatbázisokat, másrészt bemutatva a saját kutatási céljaira létrehozott korpuszát. Ez utóbbiba módunk van alaposabban is betekinteni, a szerző ugyanis beszámol a korpusz létrehozásának folyamatáról, rámutat a célirányos vizsgálatok lehetőségeire, menetére és buktatóira, s ezáltal jól hasznosítható támpontokat ad a nyelvtörténeti kutatást végzők számára. Számos tanulmányról hely hiányában nem esik szó az ismertetésemben, de
