Irodalmi Szemle, 2007
2007/1 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - L. Erdélyi Margit: Megnyilatkozásaink szóban és írásban (Fercsik Erzsébet és Raátz Judit kötetéről)
KÖNYVRŐL KÖNYVRE bán az állatok kommunikációjára gondolunk, hiszen pl. a delfinek „értelmes beszéde”, a madarak sokszínű trillázása vagy károgása, turbékolása, csipogása is jelzi, milyen bőséges feltámivaló van még a tágabban vett „beszélők” kommunikációs világában. A kutatásokból s akár a természetfilmekből leszűrt ismeretanyag a po- pularitás mentén is súlyos gondolatokat és következményeket hoz felszínre veszélyeztetett környezetünkkel kapcsolatosan. Azon tudott jelenség indokán, miszerint az érzékszervek tulajdonsága, állapota, pillanatnyi működése az élőlények közti érintkezésben szintén kiemelkedő jelentőségű (gondoljunk csak a látásra, a hallásra), egy információdömpinghez jutunk. Ugyanakkor nem elhanyagolható terület az egyre kifinomultabbá fejlődő emberi ízvilág, a hő- és fájdalomérzet szimptomatikus feladata, a szaglás taszító vagy csábító jellege, a szagmemória élményvilága. Lásd Flaubert, Proust, Montaigne, de a jóval korábbi eredetű Plautus vagy Martialis történeteit, megjegyzéseit is. Süskind híres regényében, a Parfümben egyedülállóan gazdag leírását adja a szagélményeknek - noha magunk gyakran tapasztaljuk - csak szűkszavúan tudunk jelzőt adni az elkülönböződő szagoknak, illatoknak. A kommunikáció elmélete és gyakorlata témakörnek gondosan szelektált, gyakorlásra is szabott ismeretanyagát nyújtja a Fercsik Erzsébet és Raátz Judit szerzőpáros által kiadott Kommunikáció szóban és írásban című jegyzet. (Krónika Nova Kiadó, Budapest 2001). Ismertetését azért szorgalmazzuk, mert az anyanyelvi kommunikációs nevelésben jól használható tankönyvi anyagot dolgoztak fel a szerzők, és így leginkább a tanárjelölteket, a nyelvoktatókat, illetve az anyanyelvet tanító pedagógusokat célozzák meg mint olvasókat, azontúl mindenki mást is a beszélők professzióiban. Meglátásunk szerint bármely érdeklődő olvasó is élvezettel forgathatja a könyv lapjait, részben azért, hogy a gyakorlati célzattal megszerkesztett tankönyvből felfrissítse korábbi nyelvhasználati ismereteit, részben azért, hogy újat tanulva gazdagodjék kommunikációismerete. A Soros Alapítvány támogatásával megjelent, immár ötödik kiadást megért jegyzet lektorai a legismertebb nyelvészek közül valók, nevezetesen: Adamikné Jászó Anna és Grétsy László. Ez a tény azért nem elhanyagolható, mert ismerjük mindkettejük tudósi-tanári súlyát, s ezért egyben a szakmaiság biztosítékait látjuk bennük. A kommunikáció fogalmát tisztázó s a nyelvi kommunikáció kutatási eredményeit összegző rövid fejezetek után a beszédaktuselmélet, beszédtettelmélet rövid felvetésével is találkozunk a könyvben. Noha csupán említésjellegű az elmélet bemutatása, mi azért üdvözöljük, mert sajátos szempontjai és módszerei intenzíven hatottak nemcsak a nyelvtudományi vizsgálatokra, hanem az irodalomelméleti kutatások némely súlypontozott területét is megreformálták, jelesen a strukturalizmus válságának indoklását. Magának az elméletnek (amely főleg John L. Austin nevével fémjelzett) a lényege az, hogy az emberi megnyilatkozások tulajdonképpen kétfélék lehetnek: az egyik félék a konstatív vagy leíró megnyilatkozások, amelyek a nyelven kívüli világ jelenségeit írják le; a másik félék pedig a perfor-
