Irodalmi Szemle, 2007

2007/8 - TALLÓZÓ - Elek Tibor: Darabokra szaggattatott magyar irodalom (?) (esszé)

TALLÓZÓ

Hungárián VisitCard Magyarország irodalmi névjegye című CD azonban nemhogy kívül lépne, hanem még inkább a magyar irodalmat érhetetlen módon csonkító szemléletmód példatára, az elmúlt évtizedek irodalmát bemutató része legalábbis ugyanennek, a posztmodern paradigmaváltás iránti már-már végletes elköteleződésnek a terméke. (...)

Irányzatos és részben ideologikus elfogultságokra, a beszélő, író személy által preferálttól elütő szemléletmód jegyében született értékek elutasítására természetesen, más előjellel is találhatók példák. A fentebb már említett, jeles irodalom- történész, Alexa Károly egy publicisztikus hevületü írásában (Gratulálunk!) nemrég Parti Nagy Lajos Kossuth-díja kapcsán, annak írói szerepével, életművével szembeni ellenérzéseit fogalmazza meg.5 A számos részigazságot tartalmazó, szerintem, mégis vakvágányra futó szöveg napjaink, sőt, az elmúlt évtizedek irodalmi életének olyan neuralgikus és kibeszéletlen kérdéseire irányítja a figyelmet, amiknek a körüljárása talán irodalmunk szétesettségének, alapvető megosztottságának, lassan kettéosztottságának okait is felismerhetőbbé teszi.

Alexa értékelésében láthatóan két szempont játszott meghatározó szerepet. Az egyik, igen régi, az irodalom és politika viszonyát érinti, a másik újabb keletű, a sikerrel kapcsolatos, igaz a kettőt szoros összefüggésben láttatja. Parti Nagy Lajost „nagy tehetségű” írónak nevezi, aki fontos verseket, remek novellákat írt a- míg népszerűvé nem lett”. Aki egy kicsit is benne él mai világunkban, az tudhatja, hogy a népszerűség, a siker nincs mindig egyenes arányban a teljesítménnyel, de Alexa egyenesen az ellenkezőjét sugallja: azáltal, hogy népszerű, elismert, sikeres lett, mindjárt meg is szűnt jó műveket alkotni, mintha a népszerűség megakadályozta volna eredendő tehetségének kibontakoztatását. E sajátos logika magyarázatát akkor adja meg, amikor a kimondatlan kérdésre válaszol, hogy miért is lett népszerű, ha nem a teljesítménye által. Interpretációjában ugyanis Parti Nagy sikereinek forrása (s végeredményben Kossuth-díjának magyarázata) kimondva-kimon- datlanul egyfajta Julién Sorel-i magatartás, elvtelen törleszkedés a kor „kultikus” írófiguráihoz, az írószövetség elleni akció kezdeményezése, keresztényellenes megfogalmazások és a kulturális, de többnyire politikai hatalmat is birtokló és gyakorló balliberális érdekköröknek való elköteleződés, aminek látványos megnyilvánulása a Hősöm tere című regénye.

Érteni vélem, hogy az elmúlt évtizedek, évek miféle valós és vélt sérelmei, igazságtalanságai sűrűsödtek e gondolatmenetbe, a rendszerváltoztatás nyomában fellángoló kultúrharctól, a Frankfurti Könyvvásár magyar szereplésének előkészítésétől, akár az előbb említett konferenciáig, illetve CD-ig, vagy egészen a legutolsó hetek egyik irodalmi életünket borzoló eseményéig, az NKA Szépirodalmi Kollégiuma legutóbbi döntéséig, amely alapján több folyóirat, így az Alexa általa szerkesztett Életünk - számomra is érthetetlen módon -, nem kapott támogatást.

A magyar társadalom minden megelőzőnél drasztikusabb átpolitizálódásától az elmúlt másfél évtizedben a magyar irodalom sem tudta függetleníteni magát