Irodalmi Szemle, 2007

2007/8 - Grendel Lajos: Magyar líra és epika a 20. században. (16) Novellisták a két világháború között (tanulmány)

Magyar lira és epika a 20. században (16)

Pap Károlyban „az erkölcsi gondolkodó ihleti a költői erejű epikust” - írja Lengyel Balázs(6>. Leviát hiába szeretné a megbékélés kedvéért Krisztus alakjában a főbírót megfesteni, a művészi igazság erősebb a festő szándékánál. S vajon véletlen-e, hogy a főbíró a gyilkos római légiós alakjában ismer magára, s hogy a kép megtekintésekor egyedül ő veszi észre ezt a hasonlatosságot? Ebben a jelenetben a mélytudat tartományaiba merülünk alá. Hiába, hogy Leviát porig alázkodik a bíró előtt, nincs az a krisztusi alázat, amely a bíróban lakó kevélységet, komiszságot és hatalmi pökhendi- séget megtörné. A gyilkosságra kényszerült Giza pártján állna végső soron az író? Leviát felelősnek érzi magát a két ember haláláért, s lelkiismeret-furdalásától talán sosem fog megszabadulni. Mégiscsak az embergyűlölő Bottyánnak lenne igaza?

A nyolcadik stáció, a fentiekből is látható, viszonylag kis terjedelme ellenére is komplex mű, modern irodalmunk egyik becses darabja. Művészi karakterjegyeit ekképpen summázza Lengyel Balázs: „Pap Károly [...] Móricz gazdag, szinte aprólékos realitáselemekkel s drámai összecsapásokkal ábrázoló módszerét egy-egy jelképi erejű valóságelem alkalmazására szűkítette, és ezzel tömörítette és egyúttal a líra felé tolta el a regényt.”'7*

Hunyady Sándor (1890-1942). Mrs. Hexton, az elkényeztetett, hiú és intrikus gazdag amerikai dáma Angliába utazik tizenöt éve nem látott férjéhez, aki más nővel él, sőt már gyereke is van a nőtől. 1940-ben vagyunk, Európában tombol a háború, Lisszabonban már Párizs elestéről értesülnek az utasok. Az utazás csöppet sem veszélytelen, Mrs. Hexton azonban nem törődik a veszélyekkel. Magába bolondítja a hajó kapitányát és legfiatalabb tisztjét, továbbá a hajóorvost, a görög származású pincért, s majdnem még a kémkedéssel gyanúsított magyar mérnököt, Tóth Istvánt is. A hajó azért megy Európába, hogy az ott rekedt amerikaiakat hazaszállítsa. Lisszabontól, ahol a hajót ellepik a menekülő amerikaiak, a luxusutazás lidérces tömegnyomorba fordul. Mrs. Hexton azonban eléri, hogy ilyen körülmények között is kiváltságos helyzete legyen a hajón. Angliába azonban sosem érkezik meg. A hajó nem messze az angol partoktól aknára fut és elsüllyed. Az utasok mind megmenekülnek Mrs. Hexton kivételével, aki átalússza a szerencsétlenséget. A kivételezettsége okozza azoknak a fatális véletleneknek a sorozatát, amelyek előidézik a vesztét. A Sors vagy Gondviselés törvény- könyve szerint ennek így kellett történnie. „A víz alatt valami puha tárgy gyöngéden megérintette térde körül a lábát [...] Irtózva hunyta le a szemét, nem akarta látni, de tudta világosan, hogy egy élelemre vadászó polip talált rá a tükörsima tenger békés, holdfényes, végtelen csöndességében.”

A hajó királynője kisregény terjedelmű hosszú elbeszélés, egyike Hunyady utolsó írásainak, s egyben az életmű egyik kiemelkedő darabja, írói pályájának pompás záródakkordja. Művészete minden kvalitását megcsillantja benne az író: a kiváló ember- és jellemábrázolást, a történet tömör jelenetekre bontását, a cselekménybonyolítás elegáns, a lélektanból kifejlő természetességét, a stílus takarékosságát és pontosságát. Hunyady Sándort - persze nem ennek a novellájának az alapján - a mikszáthi hagyományok folytatójának is szokás tekinteni. A legtöbb novellája anekdotikus magból sarjad, történetbonyolítása nem nélkülözi a szokatlan, néha meghökkentő fordulatokat. Ám az is látszik írásain, hogy kijárta a nyugatos modernek iskoláját is. Stílusá