Irodalmi Szemle, 2007
2007/8 - Antonín Mešťan: A magyar kérdés - a cseh közegben, a 20. században (Aich Péter fordítása)
Antonín Mešťan re nagyon okosan reagálnak erre azzal, hogy kiváló komparatív istái gyakran elsajátítják szomszédaik nyelvét, habár túlnyomó részben kis létszámú nemzetek nyelvéről van szó. Nem kell bizonyítani, hogy 1918 és 1938 között a politikai feszültség Prága és Pozsony, illetve Budapest között nem kedvezett a csehek és magyarok szorosabb kulturális kapcsolatainak. A második világháború alatt sem javult a helyzet. És 1945 után sem állt be azonnal javulás. Bizonyos értelemben inkább meglepő, hogy 1946-ban cseh fordításban megjelent Szerb Antal A Pendragon legenda c. műve. Nyilván az a tény befolyásolta ezt, hogy a zsidó értelmiségi szerbet a háború végén a fasiszták meggyilkolták. Kár, hogy csehül nem jelent meg sem magyar irodalomtörténete 1934-ből, sem világirodalom-története 1941-ből. Amikor 1947-ben Balázs Béla gyermekkönyve O hodném panáčkovi (A fából faragott királyfi) megjelent, nyilván azért történt ez, mert a Nyugat néhai szerzője 1933 óta Moszkvában élt, ahol részt vett az irodalmi, s elsősorban a közép-európai kommunista emigráció politikai életében. 1949-ben Háy Gyulát következetes kommunistának tartották, Moszkvából Budapestre 1945-ben tért haza. Ezért jelent meg akkor Brünnben cseh fordításban Víra, nadéje a láska (Isten, császár, paraszt) c. műve - 1956 után azonban Csehországban a „revizionista” és emigráns Háyról egy szó sem esett. A cseh kommunistáknak viszont semmi gondjuk nem volt a kommunista Illés Bélával, ezért már 1948-ban (s második kiadásban mindjárt 1949-ben) megjelent csehül Szkipetárok c. könyve. 1949-ben megjelenik csehül Kárpáti rapszódiája is (újabb kiadásban 1954-ben és 1965-ben). Ezután következtek a további regények, a cseh olvasó több mint tízet olvashatott el. A kommunista államcsíny 1948 februárjában lényegileg változtatta meg a kiadópolitikát. Az úgynevezett nyugati irodalmak fordítása lényegesen csökkent, és politikai okokból nagyvonalúan kezdték kiadni cseh fordításban az úgynevezett testvéri, tehát a kommunisták által uralt országok irodalmát. 1950 óta a cseh könyvpiacot szinte elárasztják az ilyen jellegű fordítások. A könyvek jegyzékét, amelyeknek meg kellett jelenniük, a kommunista párt illetékes szerveiben dolgozták ki - a magyar kommunista tisztségviselők együttműködésével. így például 1950-ben a teljesen jelentéktelen Balázs Anna könyve jelent meg (Mire megjönnek a fecskék), egy évvel később pedig a következő (Névtelen hősök). Boldizsár Iván Fortocska c. könyve 1950-ben jelent meg. A kommunista Gergely Sándortól Prágában 1950-ben a Vitézek és hősök, 1951-ben a Dózsa György-trilógia jelenik meg. Szabó Páltól, az agrárpárt aktív tagjától 1950-ben Isten malmai, 1951-ben a Talpalatnyi föld jelent meg (ez utóbbiból az 1948-ban készült filmet Csehszlovákiában is vetítették). Szerencsére a kommunista írók müveinek nagyszabású kiadása mellett mindjárt az ötvenes évek elején más beállítottságú írókra is sor került, így például a 19. századi Csiky Gergelytől Proletárok és Darmoslapové (Cifra nyomorúság) c. drámáját adták ki 1959-ben. František Halas és Vilém Závada kiváló fordításában
