Irodalmi Szemle, 2007

2007/8 - Antonín Mešťan: A magyar kérdés - a cseh közegben, a 20. században (Aich Péter fordítása)

A magyar kérdés - a cseh közegben, a 20. században

1950-ben megjelent Ady Endre Vér és arany c. verseskötete (további költeményei 1960-ban jelentek meg Kamil Bednár és Ladislav Hradský átköltésében). Petőfitől

1950-ben jelent meg válogatás Brünnben Mé písné címmel. A válogatást Forbáth Imre (saját nevén Fuchs, 1898-1967) magyar irodalmár végzi, aki 1919-ben jött Csehszlovákiába és orvosként dolgozott az észak-csehországi Teplicében, a fordítást Kamil Bednár végezte. 1952-ben megjelent csehül Petőfi Bolond Istókja, a verseket Pavel Eisner és Dagmar Eisnerová fordította (a száműzetésben megkérdeztem Dagmar Eisnerovától, hogyan fordítottak magyar nyelvből, amelyet egyikük sem beszélte - megerősítette, hogy nyersfordítások alapján).

Az 1951-1960 közötti évtizedben a politikai - és ezáltal a kultúrpolitikai - helyzet Magyarországon és Csehszlovákiában lassan liberalizálódott. Ez ahhoz vezetett, hogy a cseh kiadók egyre kevésbé igazodtak a fordítások kiválasztásában a pártfunkcionáriusok direktíváihoz. A kiadók szerkesztői Prágában, Brünnben, esetleg más cseh városokban mind gyakrabban úgy igyekeztek kitérni a politikai nyomás elől, hogy a múlt bevált szerzőinek műveit új kiadásban jelentették meg azon jelszó alapján, hogy „tanulni kell a klasszikusoktól”. így a jó öreg Fazekas Mihály is sorra került - 1954-ben megjelent csehül a Ludas Matyi. Katona József híres Bánk bánja újból 1958-ban jelent meg csehül, csakúgy, mint Szigligeti Ede Liliomfija 1957-ben. Madách Imre Az ember tragédiája, amelyet Vrchlický értékelt nagyra, Ladislav Hradský együttműködésével Kamil Bednár fordításában 1960-ban jelent meg. A kőszívű ember fiait Jókaitól a csehek 1959-ben és 1964-ben adták ki újból. A késő romantikus Gárdonyi Géza regényét, aki az irodalomtörténészek munkáiban Alois Jirásek és Henryk Sienkiewicz mellett szerepel - és akit csakúgy tévesen realistának tartottak - az Egri csillagokat 1959-ben adták ki (1963-ban aztán Ve stínu hunské slávy - A láthatatlan ember). A Csehországban is rendkívül népszerű Mikszáth Kálmánnak 1955-1960 között ötkötetes „Iratait” adták ki csehül, emellett egyes művei csehül minduntalan újból jelentek meg. A hasonlóan népszerű Móricz Zsigmondnak 1954 és 1961 között hétkötetes „műveit” adták ki, miközben az egyes könyvek 1951-től (és 1961 után) önálló kiadásban is megjelentek.

A hatvanas évek elején olyan szerzők művei jelentek meg, mint Krúdy Gyula (Az arany meg az asszony, 1961), Kosztlányi Dezső (Balónek uletí - Pacsirta, 1961) vagy Tóth Árpád (Od srdce k srdci - Lélektől lélekig, 1964). Arany János versei 1957-ben Zvon v pusté (’Harang a pusztában’) címmel jelenik meg.

S továbbra is csehre fordítják a kortárs magyar irodalmat - gyakran jelentős visszhangja volt. 1960-ban kiadták Bárány Tamás Kormányválság Paranában, 1965- ben pedig Apátián nemzedék c. regényét, Berkesi András Októberi vihar c. könyvét 1960-ban, további két művét pedig 1963-ban és 1964-ben adták ki. Alig volt visszhangja Bóka László Alázatosan jelentem (1963), valamint Déry Tibor Niki (1965) és Cesta pana AG do X (G.A. úr X-ben) (1966) c. műveinek. Továbbá Erdődy János Červené papuče (’Vörös papucs (?) c. műve 1962-ben, Fehér Klára Nem vagyunk angyalok c. színműve 1960-ban, Fejes Endre Rozsdatemetője 1965-ben, Fekete Gyű-