Irodalmi Szemle, 2007
2007/7 - TALLÓZÓ - Papp Tibor: Avantgárd szemmel - költőkről, könyvekről (Elfelejtett költők Kassák köréből)
TALLÓZÓ hőként, szikracsóvaként. A formaváltás együtt jár a költészet témakörének kitágulásával, a versekben honos szókészlet felfrissítésével. A beszéd nyersebb lett - ritmusa szaggatottabb. Külvárosi bűz, motorolaj, gyárkémények és nemiség rohamozza a sorokat. A nemiség a magyar költészetben eladdig ismeretlen dimenzióként jelenik meg. Újvári verseiben egyszerűen, hétköznapian, bűntudat nélkül, kendőzetlenül. Az erotika már nem a tikos gyönyör mítoszának fellebbentett fátyla mögül dereng elő - a változást előrejelző Adynál csak a fátyol emelkedett magasabbra, a bűnös titokból csak a bűntudat enyhült, de a mítosz megmaradt mítosznak (a maga nemében gyönyörűnek) - az új versekben az erotika jelenléte, mint a lélegzeté: szükségszerű és folymatos. A közös és szűkös élettérbe szorított test ger- jedelme (az erotika ugyanúgy, mint az éhséget keltő incselkedés egy zsíros falattal) az ember mindennapi életének mindennapos tartozéka. A süldőiány nemiségének gyújtópontja a mell. Mintha már a Próza : 7-ben tudta volna, hogy a sebesre pattanó, a harangozó, a könnyező, az éneklő mellek szinte minden jövendő verséből elődomborodnak majd, s hogy könyvéből később kibuggyannak - mintha már tudta volna, hogy egyszer hozzányúl „melleihez” az irodalom is, hogy kritikus és olvasó játszani fog velük - mintha mindezt tudta volna, nyitányként kitakarja őket: „... A sarokból elnyúlt, éles testek világítanak a sötétbe. ... A melleken szétnyílt az ing ...” Azonban Újvári Erzsi soha nem nézi a melleit, nem látja, nem láttatja - egész ouvre-jében egyetlenegy költői képet nem szentel a mellek leírásának, legfeljebb itt-ott egy jelzőt (barna, párnás) áldoz rájuk. A melleket vagy belülről, a női test részeként figyeli (nem nézi!— figyeli) és érzi, vagy fogalomnak tekinti: az asszony és az anyaság szimbólumának. Az erotikus ingereket is többnyire fizikai valóságukban írja le: „...a csillogó bor lefut a barna mellközön.” Próza : 1 „... örülnek, hogy ... mellükön a legények karja öt felé virágzik. ...” Próza : 8 „... mellem sebesre pattan, ha férfit látok ...” Próza : 10 „...Mellecskémből fehér tejet ihatsz!” Bábjáték Gyakran beszél mellekről akkor is, amikor áttételesen, elvonatkoztatottan van jelen versében az erotika. A leányok és az asszonyok melleiből permanens ger- jedelem árad - mely olykor tárgy nélkül, azaz társ nélkül csak a belső hevület kifejezője, máskor viszont a bódítás eszköze. „Éjjel egy lánynak énekelni kezdett a melle.” Próza : 21 „FIÚ Add ide a melled!! LÁNY
