Irodalmi Szemle, 2007
2007/7 - TANULMÁNY - A. Szabó László: Posztmodern - irodalom - olvasó (a posztmodern irodalom értelmezéséről)
A. Szabó László hez, melyeken át beléphetünk az egyes események okának és az egyének sorsának megismerésébe.18 Az elbeszélő teret ad a pluralitásnak, csupán előidézi a város lakóiról, azok sorsáról alkotott különböző nézetek és gondolatok sorát, hogy bizonyítékokat szolgáltasson a társadalmi légkört meghatározó mítoszokról és hagyományokról. „Amiről szó lesz, annyira irreális, hogy szinte valósághű már.”19 A posztmodern irodalomra rendkívül jellemző gondolat ez, hiszen ami eddig valóság volt, az ezután elképzelhetetlennek, kevésbé valószínűnek tűnik majd, és fordítva. Ezért játszik oly fontos szerepet minden egyes anekdota, minden egyes történet. A szereplők viselkedése, magatartása, csakúgy mint a tetteiket kiváltó egyes helyzetek, groteszkek különlegesek. A tekercsek írója csak Boross Ambrus városbíró élettörténetével foglalkozik, ám vele kapcsolatban sem foglal állást. Nehéz megítélni, hogyan is viseltetik iránta. Egyszer dicséri, máskor negatív tetteit ecseteli. Abban azonban következetes, hogy érdekes embernek tartja, aki a városba beözönlött török csapatokat a városháza előtt várja, Musztafa bégnek átadja a város kulcsát, majd ebédre hívja a házába. Ugyanakkor szökni segít a menekülőknek. Éppen csak saját - tizenhat éves, hatvanhárom kilós — lányának nem segít megszökni, őt a török bégnek adja. A kettős játéknak kettős célja van: menteni a menthetőt, egyszersmind szabadulni a gyanúnak még az árnyékától is. A személyének különlegességét leginkább az alábbi idézet igazolja: „Csupán egyetlen adalék, ami minden logikai konstrukciót és spekulációt felborít: amikor az osztrákok bekerítik a várost, és bevonulásuk már csak órák kérdése. Musztafa bég a városbíró lányának az ágyában hentereg. Boross számára elérkezett a leszámolás pillanata. De ahelyett, hogy a vendégét megmérgezné, fölajánlja neki, hogy kijuttatja a városból.”20 Még inkább groteszk és abszurd az a szinte sokkoló helyzet, amikor az osztrákok elfoglalják már a várat is, Boross Ambrus a városháza előtt fogadja őket, s a tábornoknak jelképesen átnyújtja a város kulcsát... Ok azonban bezárják, s bár másnap szabadon engedik - néhány óra múlva meghal. Sic transit glória mundi. A tekercsek egy másik szövege egy olyan pamflet, mely szarkasztikus lelkesedéssel mutat rá a hazaszeretet fogalmának ürességére és a tendenciózus történelemhamisítás káros voltára. Az Éleslövészetben történelmi események interpretációja kapcsán kerül szóba a múlt. Központi helyen a hagyomány közvetítésének tapasztalata, a relativitás beismerésének legfontosabb feltétele áll. Minden egyes - a szerző által idézett — forrás más szemléletet és más nézőpontot képvisel. így alakul ki a műben az egész szövegre jellemző polémia, s így kap igazi és voltaképpeni hangsúlyt a szöveg keletkezése. A polémia főképp a második fejezetben domborodik ki, s ugyanitt csúcsosodik ki a szöveg születésének gondolata is. Az elbeszélőt csupán egyetlen tény zavarja: mintha minden forrás más történetet mutatna be, s nem ugyanannak az
