Irodalmi Szemle, 2007

2007/7 - TANULMÁNY - A. Szabó László: Posztmodern - irodalom - olvasó (a posztmodern irodalom értelmezéséről)

A. Szabó László hez, melyeken át beléphetünk az egyes események okának és az egyének sorsának megismerésébe.18 Az elbeszélő teret ad a pluralitásnak, csupán előidézi a város la­kóiról, azok sorsáról alkotott különböző nézetek és gondolatok sorát, hogy bizonyí­tékokat szolgáltasson a társadalmi légkört meghatározó mítoszokról és hagyomá­nyokról. „Amiről szó lesz, annyira irreális, hogy szinte valósághű már.”19 A posztmo­dern irodalomra rendkívül jellemző gondolat ez, hiszen ami eddig valóság volt, az ezután elképzelhetetlennek, kevésbé valószínűnek tűnik majd, és fordítva. Ezért játszik oly fontos szerepet minden egyes anekdota, minden egyes történet. A szereplők viselkedése, magatartása, csakúgy mint a tetteiket kiváltó egyes helyzetek, groteszkek különlegesek. A tekercsek írója csak Boross Ambrus város­bíró élettörténetével foglalkozik, ám vele kapcsolatban sem foglal állást. Nehéz megítélni, hogyan is viseltetik iránta. Egyszer dicséri, máskor negatív tetteit ecse­teli. Abban azonban következetes, hogy érdekes embernek tartja, aki a városba be­özönlött török csapatokat a városháza előtt várja, Musztafa bégnek átadja a város kulcsát, majd ebédre hívja a házába. Ugyanakkor szökni segít a menekülőknek. Ép­pen csak saját - tizenhat éves, hatvanhárom kilós — lányának nem segít megszök­ni, őt a török bégnek adja. A kettős játéknak kettős célja van: menteni a menthetőt, egyszersmind sza­badulni a gyanúnak még az árnyékától is. A személyének különlegességét legin­kább az alábbi idézet igazolja: „Csupán egyetlen adalék, ami minden logikai konst­rukciót és spekulációt felborít: amikor az osztrákok bekerítik a várost, és bevonu­lásuk már csak órák kérdése. Musztafa bég a városbíró lányának az ágyában hen­tereg. Boross számára elérkezett a leszámolás pillanata. De ahelyett, hogy a vendé­gét megmérgezné, fölajánlja neki, hogy kijuttatja a városból.”20 Még inkább groteszk és abszurd az a szinte sokkoló helyzet, amikor az oszt­rákok elfoglalják már a várat is, Boross Ambrus a városháza előtt fogadja őket, s a tábornoknak jelképesen átnyújtja a város kulcsát... Ok azonban bezárják, s bár másnap szabadon engedik - néhány óra múlva meghal. Sic transit glória mundi. A tekercsek egy másik szövege egy olyan pamflet, mely szarkasztikus lelke­sedéssel mutat rá a hazaszeretet fogalmának ürességére és a tendenciózus történe­lemhamisítás káros voltára. Az Éleslövészetben történelmi események interpretációja kapcsán kerül szó­ba a múlt. Központi helyen a hagyomány közvetítésének tapasztalata, a relativitás beismerésének legfontosabb feltétele áll. Minden egyes - a szerző által idézett — forrás más szemléletet és más nézőpontot képvisel. így alakul ki a műben az egész szövegre jellemző polémia, s így kap igazi és voltaképpeni hangsúlyt a szöveg ke­letkezése. A polémia főképp a második fejezetben domborodik ki, s ugyanitt csú­csosodik ki a szöveg születésének gondolata is. Az elbeszélőt csupán egyetlen té­ny zavarja: mintha minden forrás más történetet mutatna be, s nem ugyanannak az

Next

/
Thumbnails
Contents