Irodalmi Szemle, 2007

2007/1 - Horbulák Zsolt: A Kelet egy diplomata szemével (emlékiratok)

A Kelet egy diplomata szemével renc hirtelen a nagypolitika ütközöterébe került, hiszen ekkor történik többek kö­zött Lengyelország első felosztása is (1772). 1767 októberétől 1769 tavaszáig tartózkodott Bahcsiszerájban. A kánságban uralkodó kaotikus helyzet miatt kényszerült elhagyni állomáshelyét és Konstanti- nápolyba távozott. Az itt végzett tevékenysége miatt került François de Tott a tör­ténelemkönyvek lapjaira. A még mindig tartó háborúban az oszmán hadsereg re­formja az ő vezetése alatt indul meg: megerősíti a Dardanellák védműveit; ágyú­öntödét és tüzériskolát alapít; pontonhidat tervez; tengerésziskolát alapít; megho­nosítja a szurony használatát. Tevékenységére a háborús veszély elmúltáig tartot­tak igényt, Tóth Ferenc 1776-ben érkezik vissza Franciországba. Újabb feladata során- mint a levantei és berberiai, a Földközi-tenger keleti és déli partvidékén lévő francia kereskedelmi képvisletek felügyelője - végig kellett látogatnia a kirendelt­ségeket. 1778-79-ben körutat tett a térségben, melyből egyiptomi látogatása emel­kedik ki. Hazatérése után visszavonult és megírta emlékiratait Mémoires du baron de Tott sur les Turcs et les Tartares - Báró Tóth Ferenc emlékiratai a törökökről és a tatárokról címmel 1784-ben. A báró 1786-ban vállalt megint katonai szolgálatot, Észak-Franciaroszágban Douai erőd pamcsnokává nevezték ki. Posztjáról a forradalom miatt kell távoznia. Királya 1790-ben Svájcba küldi, de onnan már nem tért vissza. Ott megismekedik Batthyányi Tivadar gróffal, aki meghívja Vas megyei birtokára, ahol Tóth Ferenc hamarosan meghal. *** Tóth Ferenc báró élményeiről izgalmas beszámolót nyújtanak Emlékiratai. Műve a legolvasotabb 18. század végi útleírások közé tartozott, mutatják ezt az egymást gyorsan követő újabb és újabb kiadások is. Az Emlékiratok eredeti formája fiktív levelek voltak. Ilyen misszilis levele­ket már az ókortól írtak, és a forma a 18. században ismét feléledt. Több irodalmi mű, mi több más emlékirat is született ebben a formában, ennek ellenére később a báró mégis elhagyta ezt. A mű nem egy időben született. Tóth Ferenc már az első konstantinápolyi tartózkodása után írt néhány rövidebb útleírást, amiket akkor még nem tudott pub­likálni, viszont évekkel később az Emlékiratok összeállításánál kibővített és átdol­gozott. Az Emlékiratok öt, egymással kevéssé összefüggő részből állnak: az Előszó- Discours préliminaire; az első konstaninápolyi tartózkodás; a krími misszió; a második konstatinápolyi tartózkodás és végül a Földközi-tenger keleti medencé­jében tett körút. Az Előszó Tóth Ferenc szombathelyi történész, a báró névrokona szavai sze­

Next

/
Thumbnails
Contents