Irodalmi Szemle, 2007
2007/7 - Duba Gyula: Kassák titkai (esszé)
Duba Gyula szi alkotást teremt! S látszólag kettős, bonyolult céljából olyan irodalmi mű születik, amely mind a hiteles valóság stigmáját, mind az írói éleslátás és képzelet, s a realista stíluskészség megannyi fényes jegyét tartalmazza. Az Egy ember életének a nyelvezete, a magyaros stílusnak megfelelő kijelentő és megnevező mondatai, tárgyilagos és tényfeltáró lendülete ugyanakkor lírával gazdagon átszőtt és spirituális érzékiséggel telített. A látnivaló tények mélyén életes érzékiség remeg. Kassák prózája, anélkül hogy szakadozottan tagolt lenne, szenvedélyesen csapongóvá és sokrétűvé válna, már-már az élőbeszéd természetességével bír, a szabad vers rokona lehetne! 2 Kassák István szlovák patikaszolga és Istenes Erzsébet magyar mosónő fia, Kassák Lajos 1887-ben született Érsekújváron. Apja négy elemi után gimnáziumba íratja, ahol az első osztályban két tantárgyból, a másodikban „mindenből” megbukik, mint írja, „tudatosan”, hogy inas lehessen. Ahogy leírja inassá válása történetét, maga keresi meg mesterét, a gyerek makacs ésszerűtlensége mélyén lebírha- tatlan tettvágyat, fizikai természetű erőimádatot, az akaratra és munkabírásra épülő szabadságérzetet sejtőn. Kassák később „tárgytalan nyugtalanságnak” nevezi, az önállóság akarása kényszerének és dühödten kereső kíváncsiságnak vélve: korlátlanul önmagának élni! Tizenegy és fél évesen járja a munkahelyeket, Sporni úr lakatosműhelyében talál rá az inasként tanulás és segéddé válás lehetőségére. Érzéketlen dúvadak között apró, érzékeny lelkecske lesz. Kassák szemléletében van valamilyen ridegnek tűnő, mégis finoman érző tárgyilagosság, mintha szenvtelenül beszélne a szenvedésről, valami józan objektivitás, ennek ellenére megérezzük benne az együttérzést. Mintha másképp közölné a dolgokat, mint ahogy átérzi ő- ket! Finoman érzékeny nüánsz ez; az írói realizmus felső foka! Amikor a legkisebb inas kálváriáját meséli, melyet átélt, mintha önkínzó pontossággal szemlélné magát, figyeli és nem sajnálja, hogy ily módon sugallja kínzói bűnösségét. Mintha felettük állna, bár szenved tőlük. De a családban is hasonló a helyzete, főleg apjával szemben. Nem tud igazán beletartozni, bár a sorsuk közös, egymástól függnek, tehát bévül van, mégis - mintha már akkor - kívülről szemléli őket. A regény kom- pozíciós szempontja lenne, írói ösztön? Ahogy leírja a családot, s benne magát, mintha nem az író teremtette viszony lenne, hanem már akkor, a kezdetektől benne élt ebben a közösségben, meg benne magában is, az ösztöneiben, zsigereiben, e- gyéniségében. Mintha korai éveitől erre a beszámolóra készült volna, megélte, majd hírt ad róla! S közben azért mintha sejtené, hogy akkor még más (is) volt, é- letregényében talán nem is csak a maga átélt sorsát, hanem sokkal inkább akaratereje történetét és alkotói szellemisége genezisét írta meg. Sajátosan érdekes közösség a Kassák család. Kassák István szlovák szavakkal keverve, furcsán, törve beszél magyarul, választékos lenne s mosolykeltő lesz. Hazajár, mégis mintha a családon kívül élne, úrias hajlamokat mímel, s könnyen
