Irodalmi Szemle, 2007

2007/6 - TANULMÁNY - Csehy Zoltán: Arkádikus álom és kulturális emlékezet (tanulmány)

Árkádikus álom és kulturális emlékezet

Hercules olyannyira bús lett, hogy nem is folytatta tovább az expedíciót, hanem hosszas kutatásba kezdett a szigeten kedvese után, ám végül is visszatért Lydiába. Szerelmük számos homoerotikus idill tárgya lett Theokritosztól egészen a neolatin Marcantonio Flaminióig.

Moeris hasonló ajándéktárgyakat ajánl fel a csábítás aktusához: gyöngyházzal futtatott markolatú baltát, csodasípot. Alcon szintén elmeséli korábbi ajándékait, melyekkel kedveskedni próbált: egy pásztori táska ekphrászisza következik, melyen csupa heteroszexuális, jobbára erőszaktevő, vagy a szerelem destruktív hatásait allegorizáló mítosz ábrázolása került (Europé elrablása, ló történetének vége, Adonisz története, Aegle).

Alcon végül szerelmi öngyilkosságra gondol, miképpen immár rituálisan Theokritosznál a boldogtalan szerelmes. Az öngyilkosság két aktív módja után passzív megoldáshoz folyamodik: az istenre bízza magát, amikor kifekszik a farkasoktól hemzsegő havasokra. A központi rokokó gondolat, a ,fallax alea vitae”" ismét diadalmaskodott. Tulajdonképpen szerepcserébe bonyolódik: az áldozat, a bárány, a nyáj szerepét veszi fel, feladva óvó-védő pásztori szerepkörét. Mivel a farkas Apollón istenhez köthető állat, gyakorlatilag a költő-pásztor pozíció feladásáról is szó lehet az értelmezés egy magasabb szintjén. A pásztorvilág közege a szerzetesi létszféra közegének mása is lehetne az idill tükörvilág-jellege révén, a viszonzatlan szerelem pedig a rendfeloszlató pápára irányuló effektusként is érthető (a nyájat árvaságra juttató főpásztor nyilvánvaló allegorizmusa révén, mely két későbbi eclogában is tematizálódik), a kiszélesített, absztrakt tartalmi hozzárendelések jegyében akár még részletesebb allegorikus térkép is készíthető.

A pásztorok közti szerelem klasszikus effektusa a kulturális emlékezet részeként működik az idillköltészet reneszánsz-barokk artikulációiban is, pl. Bartolomeo Fonzio, Marcantonio Flaminio latin verseiben, vagy pl. Bamfield hírhedt Szenvedélyes pásztorában, Spencernél (Colin CIout és Hobbinol vagy Scudamor a The Faerie Queene-ben),'2 sőt Miltonnál (Damon és Pythias).13

2. Corydón És Alexis szerelme mint esztétikai tapasztalat

Vergilius második eclogája közismert és kedvelt szövegnek bizonyult a rokokó Magyarországon, s ha nem is mindig olyan nyílt intertextuális viszonyok közt, mint Faludinál, de esztétikai tapasztalatként mindenképpen jelen van. Corydón és Alexis vergiliusi szerelme Amadé László Cziczerke-verseiben már csupán antik referenciaként működik. A kor szövegeiben egyetlen ilyen erős homoerotikus gyökerű toposz sem volt képes gyökeret verni: ezt viszont még Amadé szövegeinek termékeny automatizmusa, rímgenerátora is magába olvasztotta. Amadé a Szép Cziczerkém... kezdetű versben a lírai ént a szépfiú Alexis pózába képzeli: „Tudom, itthon, / Az Koridon, / Lessegetnek, várnak, / Élek én is, / hív Alexis, / Bár utánad járnak. ”N Koridon lemond Alexiséről, csak Cziczerke érdek