Irodalmi Szemle, 2007
2007/6 - Vankó Attila versei (esti mulatság, kocsonya, hát, közhelyellenes vers)
Vankó Attila versei esti mulatság Békés estének indult, szokott egyhangú filmnek, Bezárt ajtónak, emelet közt csikorgó liftben Rám találó magánynak, ágyban, párnák közt végzett Protekciós járványnak, magánzárdának a sitten, Bírtam hát az életem, könyvekben az olvasás Bájt varázsolt lelkemre, lelt rám pozitív hatás, Boldogan terítettem magamra kedvet, köntöst, Aki visszaráncigált, az pont maga volt az ördög, Betértem hozzá, a függönyön kiterítve lógott, Áldozatra várt-e vagy csak hagyni akart foltot, Festményemen rakott Dali koponyába csontot, Épült belőle lépcső, égig érő templom, Megpihent és más téma, kulcsát nem kérő lakat, Bennem rejtély, szorongás, ütőmön a húr szakadt, Fejemben a kerekek, zakatolás vert tanyát, Játszott szüntelen alig kibírt vad zenebonát. Pőre gyertyákra mázolgattam kanócot meg lángot, Porba taposott pondrók rendezték a bálom, Őröm kalotaszegi legényeseket táncolt, Szűz leányok szemében volt vérvörös az álom, Múltak bennem viharok, lapátra a világot hánytam, így tébláboltam vakon egy nem ismert hazában. kocsonya letakartam hozzá se nyúltam jöjjön a halottkém vizsgálja rendesen át van-e rajta elegendő bőrke majd tegye a hűtőházba hadd remegjen még egy utolsót
