Irodalmi Szemle, 2007

2007/6

A Madach-Posoiilwn Ki; könyheti könyveiből

Gál Sándor: Kihalt évszakok

Válogatott versek

A hetvenedik életévét betöltő kassai Gál Sándor (1937) kritikusai a költő korábbi verseiben kirajzolódó lírai ént egyöntetűen vallomásossága felöl látták megköze- líthetőnek. Ezzel a versbeszéddel szemben haladnak viszont a Gál Sándornál jóformán önálló műfajjá lényegülő, a kétkedés, a magány és reménytelenség hangján szóló, az én megosztottságát, esendöségét olykor már a mondat grammatikai szintjén is érvényre juttató újabb (de általában a költő minden pályaszakaszában jelenlevő) elmúlás-versek. A szöveg az én szenvedéstörténetének lesz a hordozója.

Szalay Zoltán: Nyelvjárás

(regény)

Szalay Zoltán nem kísérletező alkat ugyan, a Nyelvjárás c. kisregényét akár hagyományos nevelödési regénynek is mondhatnánk, ha a történet egyidejű erős lélektani-szociografikus igénye és fantasztikus-mágikus elemei nem mutatnának túl a hagyományokon. A mű cselekményében a tucatkonfliktusok egymást hatványozva nőnek át egy hátborzongató gyilkosságba, jelezve, hogy a fiatal szerzőt tulajdonképpen az erőszak, a terror, a bűn természete érdekli.

Károly Csáky:

Szécsénykovácsitól Zalabáig

Az ismert szlovákiai magyar helytörténész és néprajzkutató munkája a Középső-lpoly mentét, Hont és Nógrád tizenöt települését mutatja be. Ezek az aprófalvak hosszú sávban húzódnak a nyelv- és országhatár mentén, s gazdag népi hagyományokkal, művelődéstörténeti emlékekkel rendelkeznek. Az utóbbi másfél évtized alatt jelentős változásokon mentek keresztül; az elnéptelenedés veszélyeivel küzdenek, keresik az újabb felemelkedés lehetőségeit. A munka egyszerre olvasmányos, szakszerű és hiteles. A tablót gazdag képanyag színesíti.

Fábry Zoltán: Irodalom és magyarság

(Válogatott tanulmányok, esszék, publicisztikai írások)

A Madách-Posonium Könyvkiadó Fábry Zoltán születésének 110. évfordulója alkalmából új Fábry-válogatást tesz le az olvasó asztalára. A huszadik század bizonyos időszakaiban egy ilyen hír erősen magára vonta volna a figyelmet. Ma, a 21. század elején valószínűleg inkább csak egy szűkebb olvasóközönséget és a szakmát fo^ja érdekelni a kiadvány... Pedig a szlovákiai magyarság nem áll olyan jól személyiségek dolgában, hogy egy Fábry-formátumú erkölcsi feno- méntől, gondolkodótól és írótól meggondolatlanul elforduljon... Meggyőződésem: írásainak legjava ma is hord olyan üzenetet, amely elévülhetetlen, s amellyel képes megszólítani bennünket. (Részletek Csáky Pál előszavából)