Irodalmi Szemle, 2007

2007/5 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - H. Nagy Péter: 23 + 1 mondat egy antológia kapcsán (Szlovákiai magyar szép versek 2006)

KÖNYVRŐL KÖNYVRE 61

10. Kacsinecz Krisztián jelek című párrímes verse olykor Bettes szövegeire emlékeztetőén erősíti fel a hangzás poétikáját (törött tőr - turul - gurul), de értelmezhetőségében valószínűleg nem ez dominál elsősorban, hanem a strófákban felvillantott látványelemek (pl. csillag, sebhely, kereszt stb.) és számok (77, 7, 13, 3, 1) visszavonatkoztatása a címre, illetve ezek egymáshoz rendelésének logikája (pl. éppen az ok-okozatiság eltörlése).

11. Kulcsár Ferenc Erdő című alkotása Ardamicával, Juhász Katalinnak Hizsnyaival (stb.) egyetemben hozza a József Attila-utalást (szó szerinti idézetként az Ars poeticából), ám jelen esetben a beszélő konkrétan ebből bontakoztatja ki tulajdonképpeni tárgyát, R. C. monológját, mely projekcióként tágítja ki és transzponálja „a mindenséggel mérd magad” állítás határait a természet-kultúra-transzcen- dencia hármas vonatkoztatási rendszerében.

12. Mizser Attila Andersen paradigma című verse - mely Hizsnyaitól eltérő módon alkalmazza a szonettformát - könnyed szórakoztatás, melyben az írás mint aktus sokfélesége (pl. kényszerítő jelleg, csonkolás) és széttartó dinamikája (pl. töltelékszavak halmozása, konzisztenciatörések) jut főszerephez egy redukálttá konstruált tudattartam horizontjában.

13. Németh Zoltán Állati nyelvek, állati versek című kisciklusa a poétikai barkácsolás - Mizsertől például különböző - példája, melynek hibridgyártó logikája a zoológiát és a taxonómiát, egyáltalán az evolúciót nyelvi kontingenciákkal helyettesíti, megteremtve ezáltal a líra „borgesi fordulatának” horizontjába illeszthető mesterséges univerzum „képzelt lényeinek könyvét” (biológiaórákra nem ajánlott olvasmány).

14. Öllős Edit szűkszavú verseinek egyike, a Szieszta nagyon is beszédes a költői megnyilatkozás szintaktikai eldöntetlenségének szempontjából (tehát itt pl. nem a Németh Zoltán-féle nyelvjátékról vagy a képek metaforizáltságáról van szó), hiszen e pár sor azzal duplázza meg önnön alanyát, hogy a mondatszerkezetbe beírható lesz az, amit nem kell kitenni, és nincs is ott, de mégis funkciója van: az ő (vagyis a „gondolat” megszemélyesítése mentén, illetve egy jelöletlen személy odaérthetősége alapján egyaránt olvasható a vers).

15. Polgár Anikó Részképzés a Valhallában című költeménye többek között azért is (sárkány)vérpezsdítő színfoltja az antológiának, mert egyrészt nagyon visszafogottan kerüli el a túlesztetizált bölcsészszemlélet közhelyeit (de mégsem úgy, mint párja, Csehy), másrészt az egyetemi diszkurzus és az északi mitológia törmelékeinek egymásba ékelésével termeli ki a posztmodern irónia a- zon válfaját, mely a szöveg rendeltetésének (Tanácsok héroszoknak) és használ-