Irodalmi Szemle, 2007
2007/5 - Ardamica Zorán versei: (fürödj kedves, veszettül)
Ardamica Zorán versei furödj kedves fúrödj kedves víz öleljen hátadon hab énekeljen szerelmes dalt csordogáljon nyaljon végig mint kék álom mint kék álom nyaljon végig csordogáljon szerelmes dalt énekeljen hátadon hab víz öleljen furödj kedves leszek szappan megtisztítlak magamtól is megtisztítlak leöblítesz bőröd serceg tisztára nyalnak a percek fehérpőrén mint a lélek állsz majd s akkor én széttéplek veszettül tudod ma veszettül tűz a nap belőlem mindent kiéget maradok aszott bőrcafat lelkem elgőzölt hődarab nem tudhatom mi végett száll fenn a szelíd ég alatt hűsöl a kékben szétszakad idelenn veszettül tűz a nap elűz mint én akkor téged bordák alól jó hentes tüdőt szívet kitéplek
/
