Irodalmi Szemle, 2007
2007/5 - Milán Rúfus versei: (A hűség, Kérelem a vershez, Keretkompozíció, Keretkompozíció II, Utunk, Megállíthatatlan, A remegésről, A költészetről, Levél Magdához)
Milan Rúfus versei A szerző szerzője kicsoda? A műve, avagy ő maga? Az alázat? Az öntudat? A törvény nekünk mit mutat? Nyugtasd meg a belső hangot, tiszteld az Úr akaratát. Miért kell elszakítanod, amit Isten egységbe szánt? O a törvények kovácsa. Megmondta. Más nem is lehet. Ne áhítozz tehát másra. Végezd, ami rád méretett. Hol megkezdett utad alkot, büntet, avagy dicsér téged... Az Isten ikrei vagytok: Te és az Út - a testvéred. Megállíthatatlan Okot az okozat követ, a törvényszerű megtorlás. Isteni igazság a neved. Istenítélet - semmi más. Késik - nyílik szánk panaszra, kik megtorlásra éhezünk. Isten nem az idő rabja. Több ideje van mint nekünk. Alnok szóval ne állítsuk, hogy az Úr művével baj van. Isten lépte mindig lassúbb. Lassúbb - s megállíthatatlan.
