Irodalmi Szemle, 2007
2007/4 - NYELV ÉS ÉLET - Jakab István: A magyar standard kialakításának útján
NYELV ÉS ÉLET fordulnak elő azok a jelentések, amelyekben nálunk ismerik és használják gyakran ezt a szót. Mi ugyanis a školenie szlovák szó jelentéseiből kölcsönöztük ezeket, s kapcsoltuk az iskolázás-hoz, mert tükörszói alakja miatt ezt véltük az igazi magyar megfelelőjének. Pedig a školenie magyar megfelelői ezekben a jelentésekben a tanfolyam, iskola és oktatás szavak. A tanfolyam szó fejezi ki ugyanis a školenie szónak a ’bentlakásos többnapos oktatás’ jelentését (poslali ho na týždenné školenie - egyhetes tanfolyamra küldték). Az iskola szó külviszonyragos alakjaival fejezzük ki (vagy inkább már: neveztük meg a múltban) a hosszabb (általában bentlakásos) képzést biztosító intézményi oktatást (politické školenie:politikai iskola), nem pedig a politikai iskolázással. Ruzsicky Éva magyar nyelvész találó megfogalmazása akár szabálynak is tekinthető: „A Jancsikák iskolába járnak - a Jánosokat iskolára küldik.” Az oktatás szóval nevezzük meg a školenie szlovák szónak az alkalmi előadásokból álló, de nem bentlakásos tanfolyam jelentését. Például azt az oktatási módot is, amelyet nálunk nem is olyan régen a pártiskolázás szóval nevezett meg boldog-boldogtalan, de amely a kényszerrészvétel miatt sok személyt nem tett boldoggá. Ezt Magyarországon a pártoktatás szóval jelölték. Van az itteni oktatásügynek egy szlovák minta alapján létrejött kifejezése is: a felépítményi iskola. Ez a nadstavbová škola tükörkifejezése, amelyet a szlovák szó- kapcsolat tükörmegfelelőjeként „alkottak meg” oktatásügyi dolgozóink, mert olyan létező és használatos magyar kifejezést nem találtak, amelyekhez a szlovák szókapcsolatjelentését kötni tudták volna. így ma is idegennek érezzük nyelvünkben ezt az intézménynevet. Azt a középiskola-típusú intézményt vagy tagozatot jelölik vele, amely a gimnáziumban érettségizetteknek szakképesítést nyújt egy vagy két év alatt. Mi, szlovákiai magyar nyelvészek, akik nyelvművelői tevékenységet is vállaltunk, annak idején (talán az 1960-as években) a szakosító iskola, illetve & szakosító tagozat kifejezést ajánlottuk ennek az oktatási intézménytípusnak a jelölésére. Itt-ott még halljuk, olvassuk ezeket, de él a felépítményi iskola tükörkifejezés is. Magyarországon csak az utóbbi években szerveztek ilyen funkciójú tagozatot a már régen működő szakközépiskolákban, de - információink szerint — nem adtak ezeknek külön nevet. Reménykedve várjuk, hogy valahol ott talán felbukkan a megfelelő név, s ezt mi is átvehetjük. Gyakran közhasználatú, a mindennapi életben szinte naponként előforduló szavainkhoz is kapcsolunk szlovák jelentés(eke)t. Például a magyar átmegy igének nincsenek ’megszűnik’, ’elmúlik’ jelentései, de mivel a szlovák prejsť igének, amely az átmegy ige alak szerinti megfelelőjének látszik (predisf), vannak, az átmegy ige ismert magyar jelentései nálunk kibővültek ezekkel. S mivel a szlovák ember a prejsť megfelelő alakjával fejezi ki pl. valamilyen kellemetlen bajának a megszűnését, elmúlását (niečo prejde voľakomu, niečo prejde voľakoho), nagyon sok itteni magyartól halljuk pl. a következő mondatokat: Átment rajtam az idegesség; Átment rajtam a fejfájás; magyarul: Elmúlt (megszűnt) az idegességem; Megszűnt (elmúlt) a fejfájásom. Ezzel a je- lentéskölcsönzés-fajtával már többször találkoztam szépirodalmi szövegben is; de igazán gyakran főként a beszélt nyelvben fordul elő. Újságíróink elsősorban a szakszókat vagy e szavakhoz közel álló elemeket bővítik szlovák jelentésekkel. Például a szabadságol a magyarban régen használatos ige,
