Irodalmi Szemle, 2007

2007/4 - NYELV ÉS ÉLET - Jakab István: A magyar standard kialakításának útján

NYELV ÉS ÉLET

csodálkozhatunk, ha a végzős középiskolások is „főiskolára” jelentkeznek, bármilyen felsőoktatási intézménytípusba adják is bejelentkezőlapjukat; s ha a felvételi követelményeknek eleget tesznek, maguk is „főiskolások” lesznek még az egyetemen is. Sajnos, itt sem mindegy, hogy a praktikusabbnak látszó rövid, de szlovák hatásra keletkezett vagy a testesebb magyar szókapcsolatokat használjuk-e iskoláinkban vagy lapjainkban (vagyis a standard nyelvváltozatban). Már csak azért sem, mert a mi „sajátos” kifejezéseinknek a megértéséhez ismerni kell a szlovák nyelvet is. Lapjainkat pedig Magyarországon, sőt más országokban is olvassák; de az itteni magyar tannyelvű iskolákban sem lehet mellékes szempont a nyelvi egység szem előtt tartása. Mindezeken kívül arra is gondolnunk kell, hogy nyelvünkben a főiskola szóval a felsőoktatási intézményeknek csupán egyik típusát jelöljük, nem pedig a felsőoktatási intézménytípusokat együttvéve. Ehhez még hozzátesszük: a magyarban az egyetemek és a főiskolák között szintkülönbség is lehet (a szlovákban ez akkor sem volt jellemző, amikor még a főiskolák száma több volt, mint az egyetemeké; a megkülönböztetésük más szempontok szerint történt). A magyar iskolarendszerből példának hozhatjuk fel a szintkülönbségre az egyetemek bölcsészettudományi karain és a tanárképző főiskolákon folyó pedagógusképzést. Meg kell még jegyeznünk azt is: a szlovákban a vysoká škola a fentebb ismertetett általános (’felsőoktatási intézmény’) jelentésen kívül ma is használatos még az egyetemmel általában egyenrangú képzést nyújtó felsőoktatási intézménytípus neveként is.

Az oktatásügy szavai között - sajnos - több olyan magyar szóval találkozunk, amelyhez szlovák jelentést (is) kapcsolva használnak a pedagógusok és a tanulók egyaránt még az iskolai életben is. Ilyen pl. az érdekkör. Ez a magyarban tulajdonképpen nem is iskolai szakszó; jelentése: személyek, csoportok, vállalatok stb. - főként anyagi - érdekeinek a kiterjedési köre, vagyis kb. azt jelenti, amit az érdekeltségi kör szó- kapcsolat. Nálunk - az oktatásügyi hatóságok segédletével és nyilván a tükörkifejezés- szerü alak okán - ehhez a szóhoz kapcsolták a szlovák záujmový krúžok jelentését. Ez a szlovák kifejezés azokat a köröket, szervezett csoportokat jelöli, amelyeknek munkájában az iskolában a tanuló (de a művelődési intézményekben a felnőtt is) önkéntes jelentkezése, vagyis érdeklődése alapján részt vesz. Ennek az elfogadott neve Magyarországon a szakkör. Sajnos, még néhány évvel ezelőtt az iskolai bizonyítványok hátlapján is az érdekkör szó szerepelt azokban a sorokban, amelyekkel az iskolák igazolták, a tanuló melyik szakkör munkájában vett részt. A megnevezés a hivatalos használatban szakkör-re cserélődött ugyan, de a mindennapi iskolai használatban tovább él még az érdekkör is ’szakkör’ jelentésben. Sőt néhány hónappal ezelőtt, egy szlovákiai magyar pedagógiai kutatóintézet dolgozójának cikkében is ezzel a szóval találkoztam még.

Iskoláinkban - de általában a magyar nyelvű közéletben is - gyakori szó az iskolázás ’tanfolyam’, ’iskola’, ’oktatás’ jelentésekben. Ismert és használt szó ez az e- gyetemes magyar nyelvben is, sőt több jelentése is van: 1. ügyességi sportban alapismeretekre oktat; 2. fegyelmez, fényit; 3. iskolába járat (tájnyelvi jelentés); 4. csemetét erősítés végett többször átültet, vagy szőlővesszőket tömegesen hajtat; 5. bort pincei műveletekkel kezel; 6. iskolázik (sportnyelvi jelentés). Ezek között egyáltalán nem