Irodalmi Szemle, 2007
2007/4 - Öllős Edit versei (Fordul a naptár, Gyeplő)
Öllős Edit versei Fordul a naptár „Az ész kétélű ajándék. ” (Babits M.) a karácsonyt ugyan már lehetetlen definiálni vagy folyékonyan rászokva meghatározni anélkül ami nem kellene hogy eget verjen és földet égessen... a korom gyűlik a kormom fehéredik a karmom tompul... a karizmám himbálózik pedig egy ideje felváltva loholok is magam után lépkedek is magammal párhuzamosan le-le is hagyom magamat... gyakran ténfergek és kószálok vágytalanul sőt akkor is ha holnap lesz az év állítólagos utolsó napja... szóval most volt karácsony igaz mellékvágányon a szokásosnál is hamisabban játszott szájharmonikámon mindenesetre félretettem hogy jó lesz az még most úgyis leállt működésem persze csak úgy kényszeresen nem jó időben jó helyen gyászkarnevál-koreográfiát kezdett íratni velem hogy az új évben folytassam pedig szerintem évekre félre kell dobnom be úgysem fejezhetem ennyire kátrányos minden verem... (az abszurditások semleges abszurditásai annyira rímekbe vannak ágyazva - hát erről leszokhatnék végre a tűrőképesség határait meg beletehetném a végtelenbe...) egy ideje - mondjuk harmadik napja - magamat mikroszkóp helyett nagyítóval pásztázva derítem ki folyamatosan hogy sok mindent kimondtam annál többet vagy kevesebbet le is írtam bár nem jellemző hogy ismétlem magam meg nem is kell már egy dacból közbeszóló gleccseres zivatar... lehet sokszor egyértelmű ami közös tűbe nem fűzhető pedig mondom írom vitatom hirdetem ugyanazt szónokolni is tudok
